Bevezetés: A liposarcomák morfológiailag változatos csoportot
alkotnak a mesenchymalis malignitások között. A lágyrész-daganatok
diagnosztikája során mindig fel kell merülnie a jól differenciált és a
dedifferenciált liposarcoma lehetőségének. E daganatok eddigi legmegbízhatóbb
immunhisztokémiai markere az MDM2 volt, a liposarcomák azonban más markerekkel
is sokféle pozitivitást mutathatnak. Módszer: Tanulmányunkban a
Szegedi Tudományegyetemen ismételten áttekintettük a 2017 és 2022 között
előfordult, jól és dedifferenciált liposarcomás eseteket, és szükség esetén
további immunhisztokémiai vizsgálatokat végeztünk, beleértve az MDM2-, CDK4-,
p16- és STAT6-vizsgálatot. Eredmények: Kohorszunkban 7 esetben
fordult elő jól differenciált, 11 esetben pedig dedifferenciált liposarcoma.
Minden morfológiai mintázatot regisztráltunk és lefényképeztünk. Az esetek több
mint felében a tumor a retroperitoneumban helyezkedett el (n = 11), és 8
betegnél T4-es stádiumban jelentkezett. Az MDM2 minden esetben fokálisan vagy
diffúzan pozitív volt (n = 18), míg a CDK4 és a p16 szinte minden esetben
diffúzan pozitívnak bizonyult (n = 17). A morfológiai változatosság ellenére az
összes dedifferenciált liposarcoma (n = 11) pozitív volt MDM2-, CDK4- és
p16-reakcióval is. A STAT6 3 dedifferenciált liposarcomás esetben mutatott
multifokális nukleáris pozitivitást. Következtetés: A
liposarcoma diagnózisának felállításához MDM2, CDK4 és p16 immunhisztokémiai
reakciókat, valamint MDM2 fluoreszcens in situ hibridizációt
szükséges végezni. Dedifferenciált liposarcomás eseteink jelentős kisebbsége
mutatott multifokális pozitivitást a STAT6-tal, ezért a solitaer fibrosus
tumorokból származó kis mintáknál az MDM2-reakció elvégzése ajánlott a
liposarcoma lehetőségének kizárására. Tanulmányunk az első, amely a liposarcomák
valamennyi jól ismert morfológiai mintázatát tartalmazza. Orv Hetil. 2024;
165(43): 1700–1706.