Az egészségügyi szakdolgozók létszámváltozása az európai egészségügyi rendszerekben 2000 és 2018 között

Abstract

Bevezetés: Az egészségügyi dolgozói ellátottság biztosítása napjainkban fontos szakmapolitikai kérdéskör. Célkitűzés: Kutatásunk célja, hogy átfogó képet adjunk az egészségügyi szakdolgozói létszámhelyzetről az OECD európai országaiban. Adatok és módszerek: Az elemzéshez az „OECD Health Statistics 2021” adatbázis gyakorló szülésznőkre, praktizáló ápolókra és gyakorló gyógytornászokra vonatkozó létszámindikátorait, illetve teljes kórházi ágyszámra vonatkozó indikátorát elemeztük a 2000–2018-as időszakra. 24 európai OECD-országot csoportosítottunk az egészségügyi rendszer és a földrajzi elhelyezkedés szerint, majd hasonlítottunk össze a 2000., 2010., 2018. évek adatai alapján paraméteres és nemparaméteres próbákkal. Eredmények: 2000 és 2018 között a vizsgált OECD-országokban 100 000 lakosra nézve 14%-kal nőtt a szülésznők, 30%-kal az ápolók és 41%-kal a gyógytornászok átlagos létszáma. 100 kórházi ágyra vetítve 72%-kal nőtt a szülésznők, 86%-kal az ápolók és 97%-kal a gyógytornászok átlagos létszáma. Szignifikáns eredményt mindhárom vizsgált évre a 100 kórházi ágyra vetített gyógytornászi létszámindikátornál kaptunk (p = 0,014; p<0,001; p = 0,002) a vizsgált nyugat- és közép-európai államok összehasonlításakor. Szignifikáns eredményt a Bismarck- és Beveridge-típusú államok összehasonlításakor csak a 100 kórházi ágyra vetített ápolói létszámindikátornál kaptunk a 2010-es (p = 0,048) évre vonatkozóan. Következtetés: Az egészségügyi szakdolgozói szakmacsoportok közül a gyógytornászok létszáma nőtt a leginkább Európában. A vizsgált nyugat-európai országokban a 100 ágyra vetített egészségügyi szakdolgozói létszám szignifikánsan nagyobb a közép-európai országokhoz képest. Orv Hetil. 2022; 163(41): 1639–1648.

Az egészségkárosodás társadalmi költségei a munkaképes korú lakosság körében 2019-ben Magyarországon

“…A népegészségügyi fontosságú betegségek szűrővizsgálattal korán felismerhetők, eredményesen kezelhetők, így az okozott halálozás mérsékelhető [12]. Az orvosi és szakdolgozói életpálya is rendkívül fontos lehet a biztonságos betegellátás és végső soron az emberek egészsége szempontjából [13,14].…”

A mozgásterapeuták mentális és szomatikus egészségének szervezeti szintű pilot felmérése, értékelése és kezelése a Semmelweis Egyetem Rehabilitációs Klinikán

“…A pilot study on assessment, evaluation and management of the mental and somatic health of physiotherapists of the Semmelweis University Rehabilitation Clinic Varga Edina 1,2 ✉ , Dr. Cserháti Péter 2,3 , Nistor Katalin 1,4,5 1 Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar Egészségügyi Menedzserképző Központ, Budapest 2 Semmelweis Egyetem Rehabilitációs Klinika, Budapest 3 Pécsi Tudományegyetem Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina önálló Tanszék, Pécs 4 Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ, Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium Adatvezérelt Egészség Divízió, Budapest 5 Semmelweis Egyetem Doktori Iskola Mentális Egészségtudományi Tagozat Interdiszciplináris társadalomtudományok program ✉ vargedin@gmail.com Az eredmények szerint a vizsgált populáció 29,41%a számolt be a klinikai depresszió tüneteiről. A kiégés kockázata 20,60%-uk esetében a magas, 44,10%-uknál pedig a közepes tartományba sorolható.…”

“…Az Organisation for Economic Co-operation and De velopment (OECD) által közzétett adatok szerint az egészségügyi dolgozók migrációja fokozódik [5], ezért minden szakmacsoportot tekintve kulcsfontosságú feladat a jelenleg aktív jogviszonnyal rendelkező egészségügyi dolgozók, ezen belül is a gyógytornászok mentális egészségének feltérképezése és védelme. Habár 2000 és 2018 között a 100 000 lakosra jutó gyógytornászok száma a Bismarck-rendszerű országokban 45%-kal, a Beveridge-rendszerű országok körében pedig 35%-kal nőtt, a gyógytornász státuszok eloszlása globális és európai szinten is egyenlőtlen ellátottságot mutat [5]. Egy, a gyógytornászok migrációs magatartását vizsgáló kutatás szerint a megkérdezettek 43,7%-nál már felmerült a migráció lehetősége, valamint a megkérdezettek több mint 50%-a a pályaelhagyásra is gondolt [2].…”

“…A gyógytornászok hivatásuk révén napi kapcsolatban vannak a páciensek pszichés és fizikai fájdalmával [6], így a stressz munkájuk mindennapos részét képezi [22]. A jelenlegi felmérésben résztvevő terapeuták stressz-szintje 2,97-dal magasabb, mint a Stauder és Konkolÿ Thege által leírt populáció átlaga (17,5; szórás= 6,0), valamint 0,63-dal marad el a "Beteg1" vizsgálati csoport értékétől [15]. Egy Spanyolországban végzett kutatás a gyógytornászok 30,51%-ánál állapított meg magas, 34,56%-ánál mérsékelt és 27,94%ánál pedig alacsony munkahelyi stressz-szintet [7].…”

Az orvosok fizetésének alakulása 1998 és 2021 között hazánkban

“…A gyakorló orvosok száma az Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD) országaiban 1000 lakosra vetítve 2,7 főről 3,6 főre nőtt 2000 és 2019 között. Ehhez a növekedéshez az egyes országok orvosi képzésének hallgatói létszámfejlesztése, a külföldön képzett orvosok migrációja és a nyugdíjkorhatárok kitolása is hozzájárult [1][2][3].…”