Az egyetem válsága és megújulása. 1968 mint szakaszhatár

Mindig jelen volt a tudományra vonatkozó adatok számszerűsítése, de a 20. század előtt a tudományos produkciók elsöprő többségét nem hivatásos tudósok, hanem „civilek” alkották meg, így a mennyiségi jelzés mint „alkalmazási kritérium” nem használtatott – ugyanis a tudományos produktumokat megalkotók nagy részénél fel sem merült, hogy tudósként alkalmazzák őket. A tudománymetria előzményei az eredetileg civil tudomány nagyüzemszerűsödésével, „hivatali feladattá” válásával állnak kapcsolatban, a tudományszociológiai megjelenése pedig azzal – a kiemelten közép-európai élménnyel –, hogy egyetlen tudományos életpályán belül feltűnően sok „rendszerváltáshoz” kell alkalmazkodni, ez csábít a „szaktudományon kívüli” magyarázatokra, a versengő magyarázatokat pedig „validálni” kell. Az esszé második felében egy 2013-as európai kutatás az (Interco-SSH) szubjektív történetét nyújtjuk, mely egy prozopografikus tudományszociológiai adattár felépítéséhez vezetett.

Section: (Esszé)unclassified

Tudománymetria és tudományszociológia

Nagy

2023

“…Utóbb kiderült, hogy éppen a megújulás, egy új modell kibontakozása előtt nyitotta meg az utat a válság. (Hrubos 2018. ) A témával foglalkozó események, rendezvények, szakértői anyagok és eseti empirikus vizsgálatokról szóló közlemények száma igen magas, tudományos igényű publikációk azonban még alig jelentek meg.…”

Section: Bevezetésunclassified

A koronavírus-válság hatása a felsőoktatásra

Hrubos

2021

Self Cite

Összefoglaló. A tanulmány azokat a fontosabb kutatási eredményeket foglalja össze, amelyek a koronajárvány kezdeti szakaszában születtek, és nyilván jórészt mozaikszerű empirikus vizsgálódásokon alapulnak. A fő hangsúlya azonban a várható következményekre kerül. Vajon mennyiben, milyen mértékben és formákban szükséges és kívánatos a rendkívüli állapot körülményei között bevezetett tanulási és tanítási formák fenntartása, azok továbbfejlesztése és a jövőbeni gyakorlatba való – hosszabb távban gondolkodó – beépítése. Ez a kutatási megközelítés kapcsolódik az utóbbi években kiemelten kezelt témához, a tanulás és tanítás korszerűsítésének kérdéséhez, de túl is mutat azon. Ismét élesen merül fel a felsőoktatás (és főleg az egyetem) létének kérdése európai és globális színtéren egyaránt. Summary. The study summarizes significant research results that were born in the initial phase of the coronavirus and are clearly based mostly on mosaic-type empirical surveys. However, they mainly emphasize the expected consequences. In what ways, to what extent and in what forms is it necessary and favourable to maintain the education methods introduced under the state of emergency conditions, and to further develop them – considering the long term – for integration into future practices. This research approach is connected to the subject that has been highlighted in recent years, the matter of modernizing learning and teaching, but points even beyond that. The question of the existence of higher education (and mostly universities) in the European and global arena sharply rises again.

“…Magyarországon átfogó, az oktatók társadalmi hátterét leíró kutatások nem állnak rendelkezésünkre. 1 Elszórva találunk kapcsolódó elemzéseket, mind például Bukodi (1998) munkáját, vagy a neveléstudomány területén fokozatot szerzettek vizsgálatát (Hrubos 2002;Kozma-Fényes-Tornyi 2007). Kozma és szerzőtársai (2007) hangsúlyozzák, hogy a 47 fős mintájukba kerültek legnagyobb hányada második generációs értelmiségi, Bukodi (1998) pedig a kilencvenes években a "tudós társadalom" bezáródásáról ír, amely "speciális szelekciós mechanizmusok által" történik.…”

Section: Az Első Generációs Lét Főbb Jellemzőiunclassified

Első generációs oktatók pályaképe és önreflexiói

Bocsi

2020

Összefoglaló. Vizsgálatunk során 11 első generációs oktató életútját és pályaképét tekintjük át, elemezzük az őket ért hátrányokat, a helyzetükből fakadó előnyöket, valamint igyekszünk feltárni az oktatási karrierjük főbb állomásait, továbbtanulásuk motivációit és pályaválasztásuk történetét. Az eredmények szerint az interjúalanyok tapasztalatai diverz mintákat mutatnak, tehát a hátrányok megélése nem általános jelenség, bár a megkérdezettek nagyobb részénél az erre utaló elemek megragadhatók. A hátrányok azokon a tudományterületeken jelentkeznek élesebben, ahol a kulturális tőke felhalmozása a szakmai identitás markánsabb részét képezi, vagy pedig az adott intézmény társadalmi háttere (mind oktatói, mind hallgatói) kedvező. Summary. The aim of this study is to recover the career and life path of 11 first-generation academics. We try to map their disadvantages or advantages – which are embedded in their social circumstances – motives of their further studies and the history of their career choices. The results have shown that their experiences are diverse. The experiencing of handicaps does not work in every case nevertheless these kinds of traces can be found in some forms by most of them. These handicaps seem to be more significant in the field of those disciplines in which cultural capital is rather the parts of the professional identities and professional socialisation or the prestige of the institution is high.