Az egyetemi rangsoroktól a meteorológiai kutatás eredményességén át a TDK fontosságáig 

Abstract

A meteorológus MSc kutatószak. Célunk olyan általános alapokat adni, amelyek alkalmassá teszik hallgatóinkat mind a kutatómunkára, mind a meteorológus pálya gyakorlati feladatainak megoldására. Fontos tudni diákjainknak is a hazai egyetemek -s benne az ELTE -helyét a világban. Elsőként az egyetemi rangsorokkal foglalkozunk, majd a hazai meteorológiai kutatásokat elemezzük a számok tükrében, a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMTmtmt.hu) adatbázisa alapján. (A kutatói pálya nem esik messze a ma oly sokat emlegetett versenyszférától, itt is mérik és jutalmazzák az eredményességet, még ha sokszor formálisan, a számok tükrében.) Végezetül a meteorológus TDK munkája, az elmúlt két év eredményei kerülnek sorra. Egyetemi rangsorokAz egyetemi rangsorok készítése és elemzése egyre divatosabbá vált az utóbbi években. Az ELTE-n külön kutatócsoport foglalkozik a témával: elsősorban a rangsorok társadalmi, kommunikációs hátterét vizsgálják, amihez többek között filozófiai, szociológiai, management és kommunikációelméleti megközelítéseket alkalmaznak (ranking.elte.hu/).Az egyetemi rangsorok készítésénél több mutatószámot használnak. A legrégebbi, 2003 óta készülő ún. Shanghai listán (ARWU -Academic Ranking of World Universities, shanghairanking.com) a következő mutatószámok szerepelnek (Braun, 2010): az egyetem volt Nobel-és Field-díjas hallgatói (súly: 10%),  Nobel-és Field-díjas egyetemi oktatók (20%),  az "erősen idézett" kutatók száma (21 tudományterületen) (20%),  A Nature-ben és Science-ben publikált cikkek száma (a társadalomtudományokban természetesen más mutatók szerepelnek) (20%),  a Science Citation Index, az Expanded Social Science Index és az Arts and Humanities Citation Indexben a tárgyévben publikált cikkek száma (20%),  az egyetem mérete: az előbbi 5 mutatószám adatai osztva a teljes idejű egyetemi személyzet számával (súly: 10%). Más rangsorok ettől eltérő mutatószámokat, illetve súlyokat alkalmaznak. Szerepelhet többek között a vendégoktatók és kutatók száma, az egyetemek szubjektív megítélése és ismertsége (egyes rangsorkészítők az egyetemi oktatók véleményét is kikérik). Ma már nemzetközi megállapodások adnak keretet a rangsorkészítésnek, megszabva az átláthatóság és a minőségbiztosítás elveit (Braun, 2010;Csomós, 2014;Mester, 2018). Ez fontos, hiszen "jobb híján", "ha kritizálva és kétkedve is", de a középiskolás jelentkezőktől az egyetemi polgárokon át a döntéshozókig mind figyelemmel kísérik a rangsorokat, elemzik a változásokat, s hangsúlyozzák a "számukra fontos" tényeket. Vannak olyan web-es oldalak, ahol az aktuális rangsorok mellett megnézhetjük az időbeli változásokat, összehasonlíthatunk egyetemeket, szakterületeket; naprakészen elemezhetjük a rangsorolási szempontokat. Vizsgálatunkat az univer-