Az elszegényedés térökonómiai vizsgálata Dél-Alföldön

Abstract

A tanulmány a gazdasági válságnak és az azzal együtt járó negatív gazdasági jelenségeknek a hatását vizsgálja a Dél-Alföld régióban élők jövedelmi szegénységére. A jövedelmi szegénység regionális alakulását a keresőtevékenységből élők jövedelmi adataiból képzett szegénységi mérőszámok segítségével mutatja be. Ezt követően azt vizsgálja, hogy a gazdasági teljesítmény változása miként befolyásolja a szegénységi mutatókat. A számítások során beigazolódik, hogy nemcsak adott megye gazdasági növekedése, hanem a környező megyék gazdasági teljesítménye is jelentős hatást gyakorol a szegénységi ráta alakulására. A gazdasági növekedés azonban nem elegendő a szegénység mélységének csökkentésére, tehát a szegénységben élők helyzetének javítására más eszközöket is igénybe kell venni. Végül a területiautokorreláció meglétét, illetve hiányát vizsgálja meg a régióban.
 Journal of Economic Literature (JEL) kód: I32, R12

Formálódó peremterületek: a szegénység és a jóléti szuburbanizáció egymás mellett élése hazai városok példáján

“…Hivatalosan csak az 50 fős népességszám feletti terület tekinthető szegregátumnak, ugyanakkor a hazai vidéki centrumok számos lakott külterületének mérete nem éri el ezt a mértéket. Kutatásunk során ezt a megközelítést fogadjuk el, a fejlesztési dokumentumokkal való összehasonlíthatóság érdekében, elismerve ennek korlátait, hiszen a szegénység és a szegregálódás de níciójának több megközelítése ismert a hazai kutatásokban (Albert, Hajdu 2016;Síposné Nándori 2012;Vastagh 2012), ugyanakkor terepi vizsgálataink több, 50 fő népességszám alatti területet is azonosítottak. A korábbi kutatások felhívták a gyelmet a szürkegazdaság és a rugalmas foglalkoztatási formák fontos szerepére e területeken, továbbá a be nem jelentett lakók magas arányára, így a jövedelem-és népességstatisztikák korlátozott alkalmazhatóságára is (Boros 2011;Koós 2020;Lennert et al 2014;Timár 2001;Vasárus, Bajmócy, Lennert 2018).…”

“…A szubjektív érzet nem fogható meg mérőszámokkal, ezért alkalmatlan a döntések megalapozására. Segíthet ugyanakkor feltárni az egyes emberek, családok beágyazottságát a közösségbe, kapcsolataikat, valamint választ adhat arra a kérdésre is, hogy a külső szemlélők és a lakók szubjektív érzete által meghatározott szegregátumok között jelentősek-e a különbségek (Balázs 2020;Síposné Nándori 2012;Vastagh 2012).…”