Az emberi jogok és a fogyatékos emberek társadalmi mozgalma. Kritikai elemzés

A fogyatékosügyi mozgalom részvétele a szakpolitikákban 1998 óta Magyarországon

“…A rendelkezésre álló irodalom döntően angol nyelvű, a félprifériás, posztszocialista régióról elemzéseket nem közöl, ehelyett a magországok (Nyugat-Európa, Skandinávia, USA stb.) mozgalmi történetét és mai követeléseit kvázi normaként kezelő elemzéseket közöl -a magyar kutató ezért afféle "kontextusvakságban" próbálja azonosítani a hazai mozgalmat befolyásoló faktorokat (Petri 2019). Tanulmányunknak nem lehet ambíciója, hogy ezt a hiátust teljesen betöltse, vagy hogy összehasonlítsa a fogyatékosügyi mozgalmat más (például munkavállalói, női, LMBT+, környezetvédő) mozgalmakkalcélunk mindössze az, hogy empirikus adatokra építve mutassuk be a fogyatékossággal élő embereket képviselő mozgalom közpolitikai bevonódásának változását.…”

“…Előtérbe került az emberi jogok kutatása, így a fogyatékosügyi mozgalmat érintően ma dominálnak az emberi jogi tanulmányok: a kutatók érdeklődését a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló 2006-os ENSZ-egyezmény (angolul Convention on the Rights of Persons with Disabilities, betűszóval: CRPD) és annak "végrehajtása", például egyes lehatárolt "jogok" kérdése keretezi (Degener 2016). Magának a fogyatékosügyi mozgalomnak vegyes nézetei vannak erről: sok mozgalmi szereplő, különösen nemzeti és alsóbb, helyi szinten távolról sincs meggyőződve az emberi jogi narratíva hatékonyságáról -aktivisták kevéssé ismerik az emberi jogi törvények elvont rendszerét, ráadásul az emberi jogi törvényeket a gyakorlati érdekvédelmi munkában általában gyengének tartják (Petri et al 2017, Petri, 2019. A CRPD által vezérelt nemzetközi szervezetek céljai és stratégiái ezért sokszor eltérnek a helyi vagy nemzeti, alulról szerveződő aktivizmustól és prioritásaitól -ezen túl a szintek közötti erőforráskülönbség (például jól finanszírozott nemzetközi és forráshiányos helyi közösségek esetén) hierarchikus kapcsolatokat teremthet szervezetek és szintek között (Meyers 2014(Meyers , 2019.…”

A fehér bottól a robotikáig - A gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatórendszerének képességszemléletű vizsgálata

“…A segítő szakmák kialakulása mellett maguk a fogyatékossággal élő emberek is egyre nagyobb befolyást gyakoroltak a szakmai, kulturális és politikai életre, kiemelten a 60-as évektől kezdődően. A mozgalmakból született meg az emberi jogi modell, ami úgy is értelmezhető, mint a "társadalmi modellt felváltó legújabb paradigma" (Petri, 2019), mivel az elmúlt két évtizedben számos új, fogyatékosságot érintő törvény született ennek alapelvei mentén. (Degener, 2014(Degener, , 2017 Az emberi jogi modell szerint a fogyatékossággal élő személy aktív, képességekkel bíró (capable), alkotó ember, akit ugyanolyan alapvető -elidegeníthetetlen és egyetemes -jogok illetnek meg, mint bármely más állampolgárt.…”