A dolgozat az utóbbi években szórványként előkerült öt darab Árpád-kori buzogánylelet feldolgozását adja, kitérve mikrorégió korabeli településtörténeti kérdéseire is. A tárgyak leírása, klasszifikációja, keltezése és képi dokumentációja mellett megpróbálkoztam a leletek értelmezésével, amelyhez fontosnak tartottam a fegyvertípus kialakulásának, középkori megjelenésének vizsgálatát. A jászsági buzogányok lelőhelyei olyan információkkal szolgálnak, melyet maguk a tárgyak nem árulnak el önmagukban, ezért is teszi ki jelentős részét a dolgozatnak a lelőhelyek településtörténetének áttekintése. A kapott eredmények nem nyújtanak konkrét bizonyítékokat, de rávilágítanak olyan történelmi eseményekre és következményeire, mint esetünkben például a tatárjárás. Továbbá olyan településtörténeti hipotéziseket vetnek fel, hogy a Jászságban nem bizonyítható a besenyők és a kunok megtelepedése. Így lehetőség nyílt a leletcsoport értelmezésére kapcsán új történeti feltételezéseket is tenni.