Az étkezési magatartás vizsgálata serdülők körében az étkezési motivációk, a kockázatészlelés és különböző pszichológiai változók tükrében

Abstract

Az étkezési magatartás vizsgálata központi szerepet tölt be az egészségmegőrzésben, mivel a helytelen táplálkozás számos betegséghez vezethet. Nagyon fontos feltárni serdülők étkezési magatartásának hátterét, mivel ez az az életszakasz, amely nagymértékben kihat a felnőtt magatartásra is. Disszertációmban különböző tényezők szerepét vizsgálatuk az étkezési magatartással kapcsolatban, mint például az étkezési motivációk, a kockázatészlelés és különböző pszichológiai faktorok. Célunk volt, hogy feltárjuk, hogy milyen kapcsolat van ezen változók között. Elméleti hátterünket az Egészséghit Modell adta. Feltételeztük, hogy az egészséges és az egészségtelen étkezési magatartás különböző típusú az étkezési motivációkhoz kapcsolódik, az énhatékonyság, az önkontoroll és az optimizmus támogatja az egészséges ételválasztás, illetve a kockázatészlelés hatással van az étkezési döntésekben. Három vizsgálatot végeztünk serdülők körében (N=814, 14-19 év, átlagéletkor: 16,18 év, szórás: 1,33 év, 42,3% fiú) 2017-2019 között. Az adatokat önkitöltős kérdőív segítségével vettük fel. Az adatokat korreláció elemzéssel,regresszió analízissel és útelemzéssel is elemeztük. Főbb eredményeink azt mutatják, hogy serdülők köráben az egészségre törekvés, mint étkezési motiváció elősegítették az egészséges étkezési magatartást, míg a szociabilitás negatív kapcsolatban állt vele. A vizsgált pszichológiai változók magasabb szintje szintén elősegítette az egészséges étkezési magatartást, míg alacsonyabb szintje az egészségtelennek kedvezett. A kockázatészlelésnek elhanyagolható szerepe volt a serdülőknél. Összegezve elmondható, hogy az étkezési motivációk és a pszichológiai faktorok fontos szerepet töltenek be, és felhasználhatók prevenciós programokban az Egészséghit modellre alapozva.

A testedzésfüggőség és az evészavarok elterjedtsége, pszichológiai korrelátumai, valamint egymással való kapcsolata serdülők és felnőttek körében

“…Az Emberalakrajzok Tesztjét hazánkban Szabó Pál használta elsőként: az 1990-es évek elején egyetemisták és dolgozó felnőttek evészavar-epidemiológiai kutatásaiban alkalmazta (Szabó, 1994). Az Emberalakrajzok Tesztje lehetőséget nyújt különböző mutatók képzésére, amelyek kifejezik, hogy mekkora távolságot észlel a személy saját alakja és a véleménye szerint ideális, illetve vonzó alak között.…”