Az iskolán kívüli tanulás gyakorlatának, megítélésének és hatásának vizsgálata általános iskolás tanulók, pedagógusok és intézményvezetők körében

Fűz, Nóra

doi:10.14232/phd.9961

“…Out-of-school learning (non-formal) is particularly effective for pupils who are lagging or underperforming and are less motivated in traditional classroom conditions and therefore have learning difficulties. Out-of-classroom scenes can be a good learning alternative for these students by giving them the opportunity to the "aha experience" and instant success (Fűz 2018;Halász 2001;Farkas 2014; Bereczki and Népessy 2020).…”

Section: Non-formal Education Contact Between Museums and Schoolsmentioning

confidence: 99%

“…laboratories, scientific centers, zoos, botanical gardens, or the natural environment: national parks, trails, forests, fields, waterfronts can be used as places of learning. Moreover, an economic plant or factory can be the place of education, where learners can study the processes in reality by conflicting different points of view, and thereby they can be motivated to learn system-oriented (Black 2012;Fägerstam 2012;Fűz 2018;Waite 2011).…”

Section: Non-formal Education Contact Between Museums and Schoolsmentioning

confidence: 99%

“…They make science understandable and accessible to laypeople. Museum lessons are excellent for reducing academic segregation and complex, project-based processing of a particular topic improves the understanding of context and system-based thinking (Black 2012;Fägerstam 2012;Fűz 2018;Waite 2011).…”

Section: Non-formal Education Contact Between Museums and Schoolsmentioning

confidence: 99%

“…Extra-curricular (museum education) is information-rich, interdisciplinary, and more innovative and interesting for students compared to traditional school frameworks. Education specifically based on student activity can significantly increase learning motivation (Black 2012;Fägerstam 2012;Fűz 2018;Waite 2011).…”

Section: Good Practices Of Museum Education Art Pedagogy and Circus Pedagogy In Hungarymentioning

confidence: 99%

See 2 more Smart Citations

Challenges and in Museum Education, Best Practices in Hungary

Kempf¹,

Vincze²,

Németh³

2020

RSE

1

0

View full text Add to dashboard Cite

The study aims to present the best practices of museum education, art pedagogy and circus pedagogy in Hungary, to highlight their importance and their role as mediators of cultural values and their role in social equal opportunities. It emphasizes the role of non-formal forms of learning that are capable of meeting learners’ needs in a well-defined, differentiated, and experiential way outside the school system. At the same time, the study reflects on current issues in the renewal of museum education. Among other things, for those who want to study, «everything is more interesting outside of school». Changing learning habits and technical opportunities poses a major challenge in sustaining learning motivation. It also emphasizes the potential of informal learning in diverse settings - family, community, informal and supportive of information acquisition and capacity building (Coombs 1969, 1972). It cites examples of good domestic practice as interpreted by the Constructivist Museum (Anderson 2008; Black 2012; Hein 2004 a, b) and refers to programs, projects, and circus pedagogical initiatives for SEN and disadvantaged groups.

show abstract

A kollaboráció hatékonyságának feltételei és mérési lehetőségei

Pásztor-Kovács

¹

2019

IQ

1

0

View full text Add to dashboard Cite

Mivel a csoportok alkalmazása egy adott probléma megoldására vagy projekt kivitelezésére egyre gyakoribb eljárást jelent a modern munkahelyeken, a kollaboratív képességek folyamatosan növekvő értéket képviselnek napjainkban, a 21. századi képességek közé is gyakran sorolják őket. Ez a tény is azt sugallja, hogy egy olyan képességegyüttesről van szó, amely nélkülözhetetlen a 21. században való sikeres boldoguláshoz, legyen szó a munka világáról vagy a magánéletünkről. A kollaboráció egyre nagyobb jelentőségét tekintve kulcsfontosságú annak ismerete, hogy milyen tényezők befolyásolják annak hatékonyságát. Jelen tanulmány elsődleges célja ezen tényezők áttekintése. A hatékonyság feltételeit először a feladat típusának szempontjából elemezzük. Kifejtjük, hogy milyen jellegű problémák megoldását érdemes csoportok kezébe adni, és melyek azok a jelenségek a különböző feladattípusok kapcsán, amelyek a kollaboráció hatékonyságát veszélyeztethetik. Ezek után azt tekintjük át, hogy a csoporttagoknak milyen attribútumokkal szükséges rendelkezniük ahhoz, hogy hatékony kollaboráció bontakozhasson ki. Bemutatjuk Stevens és Campion (1994) gyakran hivatkozott, hazánkban mégis kevéssé ismeretes, komplex, a feladatcsoport vizsgálatok eredményeit szintetizáló modelljét, amely tizennégy a csoportmunkához szükséges tudás, készség- és képességhalmazt azonosít két főkategóriába, ezen belül öt alkategóriába rendezve. A tanulmány további célja képet adni azokról az egyéni és csoportszintű kvalitatív mérőeljárásokról, amelyekkel a kollaboráció hatékonysága diagnosztizálható, a kollaboratív képességek fejlődése nyomon követhető.

show abstract

A kollaboráció hatékonyságának feltételei és mérési lehetőségei

Pásztor-Kovács

¹

2019

IQ

0

View full text Add to dashboard Cite

Mivel a csoportok alkalmazása egy adott probléma megoldására vagy projekt kivitelezésére egyre gyakoribb eljárást jelent a modern munkahelyeken, a kollaboratív képességek folyamatosan növekvő értéket képviselnek napjainkban, a 21. századi képességek közé is gyakran sorolják őket. Ez a tény is azt sugallja, hogy egy olyan képességegyüttesről van szó, amely nélkülözhetetlen a 21. században való sikeres boldoguláshoz, legyen szó a munka világáról vagy a magánéletünkről. A kollaboráció egyre nagyobb jelentőségét tekintve kulcsfontosságú annak ismerete, hogy milyen tényezők befolyásolják annak hatékonyságát. Jelen tanulmány elsődleges célja ezen tényezők áttekintése. A hatékonyság feltételeit először a feladat típusának szempontjából elemezzük. Kifejtjük, hogy milyen jellegű problémák megoldását érdemes csoportok kezébe adni, és melyek azok a jelenségek a különböző feladattípusok kapcsán, amelyek a kollaboráció hatékonyságát veszélyeztethetik. Ezek után azt tekintjük át, hogy a csoporttagoknak milyen attribútumokkal szükséges rendelkezniük ahhoz, hogy hatékony kollaboráció bontakozhasson ki. Bemutatjuk Stevens és Campion (1994) gyakran hivatkozott, hazánkban mégis kevéssé ismeretes, komplex, a feladatcsoport vizsgálatok eredményeit szintetizáló modelljét, amely tizennégy a csoportmunkához szükséges tudás, készség- és képességhalmazt azonosít két főkategóriába, ezen belül öt alkategóriába rendezve. A tanulmány további célja képet adni azokról az egyéni és csoportszintű kvalitatív mérőeljárásokról, amelyekkel a kollaboráció hatékonysága diagnosztizálható, a kollaboratív képességek fejlődése nyomon követhető.

show abstract

Az iskolán kívüli tanulás gyakorlatának, megítélésének és hatásának vizsgálata általános iskolás tanulók, pedagógusok és intézményvezetők körében

Cited by 3 publications

References 56 publications

Challenges and in Museum Education, Best Practices in Hungary

Challenges and in Museum Education, Best Practices in Hungary

A kollaboráció hatékonyságának feltételei és mérési lehetőségei

A kollaboráció hatékonyságának feltételei és mérési lehetőségei

Contact Info

Product

Resources

About