Az ismeretlen ismerős. A neuromarketing iránti attitűdök szentimentelemzése

Abstract

A neuromarketing a 2010-es évek második felére elfoglalta az őt megillető helyet mint akadémiai kutatási terület és mint gyakorlati piackutatási tevékenység egyaránt. Világszerte alkalmazzák jobbára termékfejlesztési célokra, illetve a fogyasztói motivációk és döntéshozatali metódusok pontosabb definiálására. Mégis, a szakirodalomból hiányzik a neuromarketing mint jelenség iránti fogyasztói attitűdök feltárása: a kezdeti etikai problémák és szakmai balfogások nagyban hátráltatták reputációjának építését, így jellemzően negatív konnotáció övezi a közvélemény részéről. Vizsgálatuk során a szerzők ezt a hiányt igyekeznek pótolni: a SentiOne social listening szoftver segítségével összegyűjtötték a közösségi médiában 2017-ben és 2018-ban megjelent összes „neuromarketing” említést, majd tartalomelemzés segítségével csoportosították őket. Eredményeikben feltárják a neuromarketinggel kapcsolatos megnyilvánulások általános helyzetét, kategorizálják a nyilvános tartalmakat, ezáltal felvázolnak egy szofisztikáltabb képet a neuromarketing iránti attitűdökről. Megvizsgálva, hogy ezek hogyan viszonyulnak a tudományterület elméleti felvezetésükben részletezett valós helyzetéhez, eredményeik segítségével fényt próbálnak deríteni arra, hogy a tudományos diskurzuson és kutatásokon, valamint a piaci-gyakorlati alkalmazásokon túl milyen általános nevelő feladat hárul a terület művelői számára a terület elfogadásának növelésére.

The neuromarketing potential of the food industry: a systematic literature review

“…Az élelmiszeriparra összpontosítva a kutatók olyan eredményekre jutottak, hogy a fogyasztóknak negatív asszociációik vannak a neuromarketinggel kapcsolatban. További eredmények azt mutatják, hogy a nemek között különbségek figyelhetők meg, hiszen a nők általában elfogadóbbak az új kutatási módszerrel kapcsolatban (Dörnyei et al, 2019;Varga -Csordás, 2021). A társadalom aggodalmát az a félelem váltja ki, hogy a kutatók betekintést nyernek a gondolataikba, ami bizonyos fokú paranoid érzést ad.…”

“…A társadalom aggodalmát az a félelem váltja ki, hogy a kutatók betekintést nyernek a gondolataikba, ami bizonyos fokú paranoid érzést ad. Ennek a hátterében a módszertanhoz kapcsolódó jelentős információhiány állhat (Varga -Csordás, 2021). Az élelmiszeripar különösen érzékeny terület, így célszerű, hogy a vállalatok ne ijesszék meg a fogyasztókat a neuromarketing kutatásokkal.…”