Bevezetés: A túlsúlyos vagy elhízott átlagpopuláció jelentős
hányada választja a ketogén diéták egyes típusait testsúlycsökkentés céljából. E
népszerű divatdiéta tudományos és laikus irodalma is igen széles körű. Számos,
az evidenciapiramis csúcsán álló, ezért hiteles forrásnak tartott metaanalízis
vizsgálta a ketogén diéták egészségre gyakorolt hatásait. Sok közülük jótékony
hatásokról számol be mind az antropometriai, mind a vérparaméreket tekintve,
elhízott és 2-es típusú cukorbeteg páciensek esetében is. Ám számos zavaró
tényező módosíthatja e kedvező eredményeket, melyeket a metaanalízisek többsége
figyelmen kívül hagy. Célkitűzés: Irodalmi áttekintő
közleményünk célja, hogy ezekre a módszertani nehézségekre és a belőlük adódó
értelmezési kihívásokra felhívja a szakemberek és azok figyelmét, akik szintén
rendszeres olvasói, érdeklődői a táplálkozástudománynak.
Módszer: A PubMed adatbázisban történt 2023 szeptemberében
az olyan metaanalízisek keresése, amelyek nem az epilepszia kezeléséről,
valamint nem a különböző rosszindulatú daganatos megbetegedésekben szenvedő
páciensek ketogén diétájáról szóltak. A kereséskor használt kulcsszó a
„ketogenic diet” volt, kizárólag a metaanalízis címében.
Eredmények: Az áttekintő közleményünkbe bevont 18
metaanalízis számos zavaró tényezőt figyelmen kívül hagyott, mint például a
kalória- és szénhidrátbeviteli különbségeket a ketogén diétás és a
kontrollcsoportok között, az elfogyasztott zsírsavtípusok és a
vérzsírparaméterek kapcsolatát, valamint a táplálkozási ketosis meglétét a
ketogén diétát követő csoportokban. Következtetés: A ketogén
diétákról szóló széles körű, sokszor pozitív eredményeket közlő irodalmi háttér
ellenére e diéta ajánlása mindaddig nem javasolt, amíg jól tervezett, hosszú
távú klinikai kutatások és az azokat elemző metaanalízisek nem jelennek meg,
nagyobb figyelmet fordítva e zavaró tényezőkre. Orv Hetil. 2024; 165(7):
260–264.