Az önkormányzati válságkezelés és/vagy reziliencia

Abstract

A tanulmány a rezilienciával foglalkozó szakirodalmat elemzi elsősorban a kormányzás, és a decentralizáció szempontjából. A szerző megállapítja, hogy noha a fogalom nem új, de különösen az utóbbi időben vált jellemzővé igazán az interdiszciplináris megközelítés. A covid járvány jelentősen erősítette a rezilienciára épülő szakpolitikák pozícióit, s ez a jelenség a kormányzatok számára is kihívást jelent mind globális, mind nemzeti és helyi önkormányzati szinten. Az elsősorban a járványkezeléssel foglalkozó és a kelet-közép-európai régióra koncentráló szakirodalom szemléje kiterjed a fogalom formálódására, a kormányzási vonatkozásokra, a centralizáció és decentralizáció dilemmájára és a többszintű kormányzásban bekövetkezett változásokra. Az elemzés alapján megállapítható, hogy a centralizációs reflexek rendkívül erősek, a helyi önkormányzatokat érintő megszorítások, az információhiány is akadályozta a szintek együttműködését, de nem voltak előnyös helyzetben a nemzetközi szervezetek sem, mert a nemzetállami kormányzatok nem voltak partnerek az együttműködésben. Fontos tanulság, hogy a kormányzatok minősége jelentős mértékben hozzájárul a válságok sikeres vagy sikertelen kezeléséhez, mint ahogy az is, hogy a válságokra való felkészülést a kormányzatok működésébe rendszer szinten szükséges beépíteni, aminek segítségével elkerülhető, hogy veszélyhelyzetben a rendkívüli eszközök alkalmazása kizárólagos legyen.
 A magyar járványkezelés tekintetében tett megjegyzések, részben a szerző és kollégái korábbi kutatásai alapján, arra utalnak, hogy nem kerültük el a centralizáció és a „kivételesség” veszélyeit, de a helyi önkormányzatok felkészületlensége is hozzájárult ahhoz, hogy nem kerültünk a járványkezelésben jól teljesítő kormányzatok közé.

Balmazújváros önkormányzata pénzügyi gazdálkodásának jogi és pénzügyi aspektusai 2020-tól napjainkig

“…Önkormányzati válságkezelési gyakorlatok vizsgálata és a rezilienCia értelmezési kereteiszakirodalmi áttekintés Az önkormányzati válságkezelési gyakorlatok vizsgálata újabban a Covid-19 világjárvány kapcsán került a társadalomtudományi kutatóműhelyek érdeklődésének homlokterébe (Pálné, 2023). Háborúk, természeti katasztrófák, gazdasági kataklizmák, melyek következményeire a közösségeknek megoldást kellett találniuk, korábban is voltak, az újdonságot az jelenti, hogy mivel a problémák egyre inkább globális szinten jelentkeznek, ezért a kormányoknak nem elég nemzeti, illetve helyi szinten reagálniuk, tekintettel kell lenniük a nemzetközi közösség által adott megoldásokra is.…”

“…Háborúk, természeti katasztrófák, gazdasági kataklizmák, melyek következményeire a közösségeknek megoldást kellett találniuk, korábban is voltak, az újdonságot az jelenti, hogy mivel a problémák egyre inkább globális szinten jelentkeznek, ezért a kormányoknak nem elég nemzeti, illetve helyi szinten reagálniuk, tekintettel kell lenniük a nemzetközi közösség által adott megoldásokra is. Az, hogy a kormányzatok e globálisan meghatározott kereteken belül milyen intézkedéseket tartanak indokoltnak, nagyban függ attól, hogy milyen jellegű a válság, milyen eszközök és erőforrások állnak az adott ország rendelkezésére, de nem elhanyagolható a történelmi múlt, a kulturális környezet, a tradíciók, adott esetben az aktuálpolitikai megfontolások hatása sem (Pálné, 2023).…”

“…Ez a fajta tudás nem szerezhető meg néhány nap alatt, a készségek és képességek pedig nem alakíthatók ki éles helyzetben. Tudatos tervezésre és hosszú tanulási folyamatra van szükség, a kormányzati és önkormányzati stratégiákat abban a tudatban kell megalkotni, hogy válságok bármikor bekövetkezhetnek (Haase, 2009;Pálné, 2023).…”