Az új gazdaság térnyerése a budapesti irodaházak bérlői körében

Abstract

Az utóbbi évtizedekben a kutatások homlokterébe került az ún. új gazdaság szerepe a városok megújulásában. Ez a jelenség a fejlett gazdaságok posztindusztriális átalakulásához köthető, ahol a korábbi belső városrészek lepusztult ipari zónái számára keresik a megújuláshoz vezető utat. Az egyik ilyen válaszút az új gazdaság különböző szegmenseinek (IKT-szektor, dizájn, új média stb.) vonzása volt a megújítandó területeken, de több nemzetközi kutatás rávilágított arra, hogy a siker nem univerzális és sok esetben nem is meggyőző. Az új gazdaság térnyeréséről Budapestre kevés átfogó kutatás készült, így munkánk ezt a hiányt pótolja. Mivel 2000 óta fővárosunk egyik leglátványosabb átalakulása a modern irodaház-állomány folyamatos bővülése, ezért kutatási kérdéseinkre a budapesti bérirodaházakra vonatkozó saját gyűjtésű adatbázisunk segítségével keressük a választ.
 Kutatásunk fő kérdése, hogy az új gazdaság térnyerésének mintázataiban milyen különbségek találhatók, és a klaszteresedés mennyiben hozható összefüggésbe a városátalakulás spontán és tervezett folyamataival. Feltáró kutatásunk eredményei arra engednek következtetni, hogy a budapesti bérirodaház-építés célcsoportjának egyharmadába a kreatív szolgáltatásokhoz sorolható tevékenységeket végző cégek tartoznak. Közel egynegyedét pedig a pénzügyi és ingatlanokkal foglalkozó szolgáltatást kínálók adják. Habár az új gazdaság bizonyos szegmenseinek szerepe kiemelkedő az irodaházak bérlői között, a különböző irodapiaci zónákban mégsem találunk jelentős eltéréseket. Vagyis a városközponthoz közeli budai és pesti irodapiaci zónák a belvárosi területekkel együtt osztoznak mind a klasszikus városközponti üzleti negyedet képző, mind az átmeneti zónát megújító új gazdasági ágazatokban. Így a központi üzleti negyed és a kreatív funkció nem válik el élesen a különböző irodapiaci zónák szerint Budapesten.

New Enterprise Models in Rural Areas in The Context of New Rural Development Paradigm

“…In respect of products, all of this implies that the products of the economic activity acquire cultural connotations and allow for consumers to identify themselves with the product (or even with its location, origin, or manufacturing method) and make use of its creative content so as to serve their own identification. This goes hand in hand with flexible specialization, the promotion of craftsmanship, and not least the market penetration of small businesses, preference of the diversity and specificity of labour force over standardization, cooperation and mutual learning between entrepreneurs, and efforts towards coexistence (see Baji, 2014Baji, , 2015. Several components of this process are visible in the studied region, although far from being organized into a unified operating model.…”

“…A vast number of the innovative enterprises involved in the analysis have been established over the recent years -these are small businesses founded by young people, while their operating model, their founders' attitude and narratives all carry several components that professional approaches oftentimes emphasize in their analyses related to the topic of new economy (e.g. Lash-Urry, 1994;Henning, 2001;Scott, 2010;Czako, 2001;Baji, 2014Baji, , 2015. Some of these elements are as follows:…”

A kulturális gazdaság szerepe a Bartók-negyed kialakulásában és fejlődésében

“…A nagyvárosi kulturális és kreatív szolgáltatások térbeli szerveződési mintái már évtizedek óta foglalkoztatják a városkutatókat (Lash, Urry 1994;Scott 1997;Pratt 2008), és a téma az elmúlt évek során egyre nagyobb népszerűségre tett szert a hazai szakirodalomban is (Baji 2015;Egedy 2021). Hazánkban a folyamatot a főváros belső kerületeiben lehet meg gyelni, legfőképpen a XI.…”

“…Tény, hogy az emberek egyre gyakrabban kerestek egyedi termékeket, illetve szimbolikus és kulturális üzeneteket a termékek mögött, ami magával hozta az esztétikus és szimbolikus javak elterjedését (Lash, Urry 1994). Megindult a posztmodern gazdaság, a kulturális kreatív ipar kibontakozása, s habár az ok-okozat kérdésében máig nem született egyetemes álláspont, abban viszonylag hamar konszenzus mutatkozott, hogy egyfajta "új" gazdaságról van szó, amelyet nem az eddig megszokott struktúrák építenek fel (Baji 2015). A kulturális gazdaság a városok védjegye lett, és új terepet nyitott versenyükben (Egedy 2021).…”

Untitled

“…-Hassink, R. 2014;Sáez, L. -Periáñez, I. 2015; Oliinyk, O. et al 2021), és több esetben egy-egy funkcióváltáson átesett, korábbi barnamezős területen jelennek meg a jól kvalifikált munkaerőt hasznosítani képes munkahelyek(Baji, P. 2015;Lawlor, L. 2016;Perjo, L. -Fredricsson, C. 2017; Marian-Potra, A. et al 2020). Mindemellett a rehabilitációval jellemzően növekszik -többek között -a jó minőségű zöldfelületek aránya(De Sousa, C. A.…”