Az új technológiák fogyasztói elfogadása. A magyar és nemzetközi szakirodalom áttekintése és kritikai értékelése

Digitális transzformáció az egyetemeken

“…Az egyik a Technológia Elfogadási Modell (Technology Acceptance Model -TAM) egy kiterjedt megközelítés, melynek eredeti modellje (Davis 1989; Davis és szerzőtársai 1989) ugyan harminc éves, de mind az eredeti TAM1, mind annak adaptációi, a TAM2-modell (VenkateshésDavis 2000) és a TAM 3 (Venkatesh és Bala 2008) máig a széleskörben használt eszközök az új technológiák elfogadásának vizsgálatára (Keszey és Zsukk 2017). A másik, széles körben alkalmazott megközelítés a Venkatesh és szerzőtársai (2003) által nyolc különböző modell adaptációja által megalkotott Technológiaelfogadás és -használat egységesített elmélete (Unified theory of acceptance and use of technology -UTAUT), melynek szintén ismert egy kiterjesztett változata az UTAUT2 (Venkatesh és szerzőtársai 2012).…”

Mérni annyi, mint tudni? Az elektronikus közigazgatás közösségi mérőszámairól

“…A hasonló mérőeszközök folyamatos fejlesztése és alakítása ugyanakkor elengedhetetlen azoknak a rendszereknek a fejlesztéséhez, amiknek a mérésére létrehozták őket (Rorissa -Demissie -Pardo, 2011), főleg ha a célok, az eszközök és a környezet időközben maguk is fejlődnek, átalakulnak. Codagnone és Undheim (2008) utal arra is, hogy a bevett és rendszeres összehasonlító felmérések, mint amilyen az Európai Unió e-közigazgatási értékelése, gyakorlatilag egy "kvázi-szabályozási" funkciót is betöltenek, vagyis normatívvá válnak, ami látva a korábbiakban bemutatott hatásmechanizmusokat, 9 https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/scoreboard/hungary 10 Érdekes kettősség, hogy mindeközben az elektronikus közigazgatás szakirodalmának jelentős részét teszik ki a felhasználó oldali felmérések, melyek különböző elfogadási modelleken alapulnak (ezek áttekintéséhez lásd például Keszey -Zsukk, 2017). Ezek a kutatási eredmények ugyanakkor általában széles körű összehasonlításra nem használhatók, mivel általában egy, vagy néhány országra és szolgáltatásra terjednek ki, és a legváltozatosabb módszertanokkal készülnek, rendszerint egy időpillanatban mért állapotot rögzítve.…”

A vállalati innováció dimenzióinak feltárása az értékesítő nézőpontjából

“…A legfontosabb, hogy képesek legyünk előre jelezni, és felismerni, hogy melyek azok a digitális és technológiai trendek, melyek meghatározzák a termékfejlesztéseket, és a fogyasztói szolgáltatásokat, valamint kideríteni azt, hogy ezek közül jó eséllyel melyek, amik igazán képesek lesznek majd elnyerni a fogyasztó figyelmét (Ignat, 2017). Érdekes megjegyezni azonban, hogy a korábbi innovációelméleti kutatások a fogyasztói befogadás kapcsán rávilágítottak arra, hogy a legtöbb esetben már létező technológiai innovációt vettek górcső alá, pedig sokkal inkább kutatásra érdemes lenne a fogyasztói elfogadást még nem ismert, valóban újszerű technológiák kapcsán elemezni, ahogy erre már rámutattak a folyóirat hasábjain (Keszey & Zsukk, 2017).…”