Baráti kapcsolatok változása a Covid19-járvány alatt

Abstract

Az önkéntesen választott baráti kapcsolatok fontos integrációs szerepet töltenek be és az egyén jóllétéhez is nagymértékben hozzájárulnak. A tanulmányban a baráti kapcsolatok változását tekintjük át a pandémiás időszakban több szempont szerint, 2021 tavaszán gyűjtött kvalitatív és 2021 végén gyűjtött kvantitatív adatok alapján. Különféle szociodemográfiai csoportokban vizsgáljuk az egyének kapcsolati hálójában a járvány előtti és alatti időszakban a barátságokat, a kapcsolatvesztést, majd a járvány alatt is megmaradt baráti kapcsolatok minőségének, a kapcsolattartás módjának és gyakoriságának változását tekintjük át. A kérdőíves felmérésben megkérdezettek harmada említett barátot a számára legfontosabb emberek között. A baráti kapcsolatok sérülékenyebbek a családi kapcsolatokhoz képest, különösen a fiatalok, a budapestiek és a nők számoltak be nagyobb arányban valamely baráti kapcsolatuk megszűnéséről. A barátokkal való személyes kapcsolattartás is visszaszorult, legfőképp a magasabb iskolai végzettségűek és a nagyobb településeken élők körében. A Covid19-járvány alatti időszakban valamelyest csökkent a baráti kapcsolatok minőségének megítélése. Az interjúk alapján a megszakadt barátságok jellemzően frissebb vagy kevésbé szoros kapcsolatok voltak.

Broken Bridges : Magyarországon élő külföldi hallgatók és magasan képzett bevándorlók akkultuációs stratégiáinak változásai a pandémia alatt

“…A baráti kapcsolatok kiemelt fontossággal bírnak a fiatalok körében, a korai felnőttkor ugyanakkor a társkeresés, párkapcsolat kialakításának időszaka is (Erikson, 1991). A karantén, otthoni munkavégzés, online oktatás és társas kapcsolatokat érintő korlátozások időszakában az egy háztartásban élő és klasszikusan erős kapcsolatokként értelmezett családi kapcsolatok szerepe felértékelődött, ugyanakkor a járvány különösen negatívan érintette a baráti kapcsolatokat (Albert-Dávid, 2022, Dávid et al, 2021, Albert-Herke, 2022.…”

“…Ezeknek az intézményi környezetben kialakuló, sokszor közös tevékenységek köré szerveződő kapcsolatoknak a fennmaradásában a rendszeres, gyakori találkozásoknak fontos szerepe van (Mollenhorst-Volker-Flap, 2014). A fizikai eltávolodás gyakran eredményezi az érzelmi közelség csökkenését is (Bzdok-Dunbar, 2020), így a személyes találkozások megszűnésével és az együtt töltött idő csökkenésével gyakori a kapcsolatok érzelmi távolodása vagy megszűnése, különösen a gyengébb, érzelmileg kevésbé közeli kapcsolatok esetében (Albert-Herke, 2022). Több kutatás is rámutatott, hogy amíg a karantén ideje alatt az erősebb, érzelmileg közeli kapcsolatok száma nem változott jelentősen, a kapcsolathálózatok összetételét illetően azonban a közeli barátok és munkatársak száma csökkent, a nagyon közeli családtagok száma pedig növekedett a maghálózatokon belül (Kovács et al, 2021, Albert-Herke, 2022.…”

“…A fizikai eltávolodás gyakran eredményezi az érzelmi közelség csökkenését is (Bzdok-Dunbar, 2020), így a személyes találkozások megszűnésével és az együtt töltött idő csökkenésével gyakori a kapcsolatok érzelmi távolodása vagy megszűnése, különösen a gyengébb, érzelmileg kevésbé közeli kapcsolatok esetében (Albert-Herke, 2022). Több kutatás is rámutatott, hogy amíg a karantén ideje alatt az erősebb, érzelmileg közeli kapcsolatok száma nem változott jelentősen, a kapcsolathálózatok összetételét illetően azonban a közeli barátok és munkatársak száma csökkent, a nagyon közeli családtagok száma pedig növekedett a maghálózatokon belül (Kovács et al, 2021, Albert-Herke, 2022. A kapcsolatok időtartama és a bizalom szintje, a kötés erőssége, a kapcsolatok érzelmi közelsége jellemzően összefügg (Marsden-Campbell, 1984, Dunbar, 2018, Albert-Herke, 2022.…”

“…Több kutatás is rámutatott, hogy amíg a karantén ideje alatt az erősebb, érzelmileg közeli kapcsolatok száma nem változott jelentősen, a kapcsolathálózatok összetételét illetően azonban a közeli barátok és munkatársak száma csökkent, a nagyon közeli családtagok száma pedig növekedett a maghálózatokon belül (Kovács et al, 2021, Albert-Herke, 2022. A kapcsolatok időtartama és a bizalom szintje, a kötés erőssége, a kapcsolatok érzelmi közelsége jellemzően összefügg (Marsden-Campbell, 1984, Dunbar, 2018, Albert-Herke, 2022. A bevándorlók esetében azonban azok a kapcsolatok, akiket hosszabb ideje vagy egész életükben ismertek jellemzően a kibocsátó országukban élnek.…”

“…A Covid-19 megjelenésével egyidőben azonban, a vírus terjedésének lassítása érdekében, a társas érintkezések nagyon komoly korlátozására került sor, a szabadidős tevékenységek köre radikálisan beszűkült, sok munkahely otthoni munkavégzésre állt át, az oktatás online térbe került. Az egy háztartásban élő kapcsolatok szerepe felértékelődött, egyes kutatások eredményei alapján többen a partner és családi kapcsolataik erősödéséről, ugyanakkor a baráti kapcsolataik elhidegüléséről számoltak be (Albert-Herke, 2022). A bevándorlók befogadó országban élő kapcsolatai ugyanakkor jellemzően baráti kapcsolatokból állnak, családi kapcsolataik egyéni migráció estén a kibocsátó országban maradtak.…”