Benefits and Costs of Debt: The Dose Makes the Poison

Abstract

Government debt has risen substantially in emerging market and developing economies (EMDEs) since the global financial crisis. The current environment of low global interest rates and weak growth may appear to mitigate concerns about elevated debt levels. Considering currently subdued investment, additional government borrowing might also appear to be an attractive option for financing growth-enhancing initiatives such as investment in human and physical capital. However, history suggests caution. Despite low interest rates, debt was on a rising trajectory in half of EMDEs in 2018. In addition, the cost of rolling over debt can increase sharply during periods of financial stress and result in financial crises; elevated debt levels can limit the ability of governments to provide fiscal stimulus during downturns; and high debt can weigh on investment and long-term growth. Hence, EMDEs need to strike a careful balance between taking advantage of low interest rates and avoiding the potentially adverse consequences of excessive debt accumulation.

A Decade after the 2009 Global Recession: Macroeconomic and Financial Sector Policies

“…Blanchard (2019) and Furman and Summers (2019) provide reasons for additional borrowing but Auerbach, Gale, and Krupkin (2019) caution against adding to debt. A detailed discussion on the benefits and costs of debt accumulation is provided in World Bank (2019a) and Kose, Ohnsorge, and Sugawara (2020). 20 Debt relief under the Heavily Indebted Poor Countries initiative and the Multilateral Debt Relief Initiative helped to reduce average public debt in LICs from a debt-to-GDP ratio of 115 percent in the early 2000s to 35 percent in 2012.…”

the relationship between ESG and cost of debt: in egyptian companies in EGX100

“…The magnitude and efficacy of fiscal stimulus measures during recessions may also be constrained by high debt levels. Finally, a large debt load might slow development over time by discouraging private investment that boosts productivity (Kose et al, 2020). The cost of debt is one of the most important factors for businesses to take into account when making financial decisions.…”

A fiskális politika az európai növekedési kilátások és makrogazdasági egyensúlytalanságok perspektívájából

“…A kamatkörnyezet változása, valamint ezzel párhuzamosan a pénzügyi stressz időszakának beköszönte azonban magában hordozza az adósságköltségek meredek emelkedését. Az adósságfenntarthatóság költségeinek emelkedése pedig magában hordozza a gazdasági reziliens képességének és a fiskális mozgástér beszűkülését, a költségvetési hatékonyság és méret mérséklődését, a ciklikus hatásoknak való kitettség növekedését, a hosszú távú beruházási és növekedési kilátások korlátozottságát (Kose et al, 2020). 36 A poszt-Covid időszakra vonatkozó modellszimulációk eredményei alapján leszögezhető, hogy a kibocsátási rés bezárásán túli, hosszabb expanzív fiskális politika és a Taylor-szabálynál hosszabb időtávon alacsonyan tartott kamatok által fémjelzett monetáris politika a pandémia eredményeként kialakított kibocsátás-veszteség 50%-át helyreállíthatja, s az inflációt is közelítheti az EKB inflációs célkitűzéseihez (Bańkowski et al, 2021).…”