1998
DOI: 10.1093/her/13.3.439
|View full text |Cite
|
Sign up to set email alerts
|

Beyond positivism: humanistic perspectives on theory and research in health education

Help me understand this report

Search citation statements

Order By: Relevance

Paper Sections

Select...
2
1
1

Citation Types

0
14
0
2

Year Published

2001
2001
2022
2022

Publication Types

Select...
4
4

Relationship

0
8

Authors

Journals

citations
Cited by 33 publications
(16 citation statements)
references
References 47 publications
0
14
0
2
Order By: Relevance
“…Third, considering theory alone, without empirical observation to identify the influence of a specific context, can miss important information relevant to improving KT [9,12]. Fourth, theories can differ in the roles they are intended to serve, with some clearly designed to provide explanation and prediction and others being intended primarily to serve communicative roles, a fact that can complicate application to new contexts [20]. In part because of these challenges, the majority of theory application work has focused on a very small number of theories [15] and yielded only modest progress on issues about how to improve KT interventions [21].…”
Section: Introductionmentioning
confidence: 99%
“…Third, considering theory alone, without empirical observation to identify the influence of a specific context, can miss important information relevant to improving KT [9,12]. Fourth, theories can differ in the roles they are intended to serve, with some clearly designed to provide explanation and prediction and others being intended primarily to serve communicative roles, a fact that can complicate application to new contexts [20]. In part because of these challenges, the majority of theory application work has focused on a very small number of theories [15] and yielded only modest progress on issues about how to improve KT interventions [21].…”
Section: Introductionmentioning
confidence: 99%
“…Az elméletek kialakításakor hét funkciót érdemes figyelembe venni: előrejelzés (predikció), értelmezés, explicit feltevések kialakítása, megértés, értelemadás, érzékennyé tevés és kritika (lásd 1. táblázat). Az első kettő a pozitivizmus területe alá esik, míg a többi öt a humán elméletek kialakításának eredménye, úgy mint, a történelmi, jogi, irodalmi és filozófiai kutatásokban (Buchanan, 1998). Az elméletek és kutatások többsége logikai pozitivizmuson alapszik (Blaikie, 1991;Bryman, 2003;.…”
Section: Tudományos Paradigmákunclassified
“…A paradigma egy világnézet, a világról alkotott feltétele-zések közötti kapcsolatok összessége, melyet a világot megismerni vágyó, kutató tudósok közössége alakít (Deshpande, 1983), szabályok, cselekvési minták és eszközök együttese (Nagy, 1998). Buchanan (1998) Burrell és Morgan (1979) négyparadigmás társa-dalomelméleti modelljük megalkotásakor az ontoló-gia, ismeretelmélet, emberi természet és metodológia négyesére támaszkodtak. Szerintük a kutatásokat e négy alapvető feltevés mentén lehet vizsgálni.…”
Section: Tudományos Paradigmákunclassified
“…Such recognition frequently leads to disillusionment with science, rational thought and empirical research-that is, to a postmodern understanding of the world (Buchanan, 1998;Wallerstein, 1999). Such recognition frequently leads to disillusionment with science, rational thought and empirical research-that is, to a postmodern understanding of the world (Buchanan, 1998;Wallerstein, 1999).…”
Section: Implications For Policymentioning
confidence: 99%