Biobanking: the foundation of personalized medicine

Hewitt, Robert E.

doi:10.1097/cco.0b013e32834161b8

Cited by 250 publications

(186 citation statements)

References 33 publications

Supporting

Mentioning

177

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…It is well established that the study of high-quality biospecimens is vital to the advancement of cancer research and to the mission of personalized medicine (Vaught et al 2011;Hewitt 2011;Waltz 2007;Moore et al 2009). Moore et al (2009) suggest that biospecimen research represents the kind of bricks-andmortar investigation that provides a solid scientific foundation for future advances that will directly help patients.…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

Disparities in knowledge and willingness to donate research biospecimens: a mixed-methods study in an underserved urban community

et al. 2014

View full text Add to dashboard Cite

Although research involving biospecimens is essential in advancing cancer research, minorities, especially African-Americans, are underrepresented in such research. We conducted a mixed-method (qualitative focus groups among African-Americans and quantitative cross-sectional surveys) study on factors associated with biospecimen knowledge and donation intent in the medically underserved urban communities in Southeast and Southwest Washington, DC. Focus groups were conducted among 41 African-Americans and survey data was available from 302 community residents of different races/ethnicities using convenience sampling. We used logistic regression to model the association between biospecimen knowledge and donation intent with selected sociodemographic variables using survey data. Only 47 % of the participants had knowledge of the different types of biospecimens. In multivariate logistic regression models, male gender, African-American race, and low education levels were significantly associated with lower knowledge about biospecimens. Compared to Whites (79 %), fewer AfricanAmericans (39 %) and Hispanics (57 %) had knowledge of biospecimens but the difference was significant for AfricanAmericans only. Positive intent to donate biospecimens for research was observed among 36 % of the survey respondents. After multivariate adjustment, only biospecimen knowledge was associated with donation intent (odds ratio = 1.91, 95 % confidence interval 1.12, 3.27). Contrary to popular opinion, "mistrust of the medical community" was not the most commonly reported barrier for biospecimen donation among African-Americans. "Not knowing how biospecimens will be used" and "lack of knowledge of biospecimens" were the most common barriers. Our study highlights the importance of education on biospecimens among community residents to increase minority participation in biospecimen research.

show abstract

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

Disparities in knowledge and willingness to donate research biospecimens: a mixed-methods study in an underserved urban community

et al. 2014

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Gyakran a nem megfelelõen kontrollált mintavételi és tárolási körülmények tehetõk felelõssé azért, hogy a korábban ígéretesnek tûnõ markerek nem minden esetben váltják be a hozzájuk fûzött reményeket. A következõ generációs diagnosztikai eljárások és kezelési módszerek kifejlesztésének elengedhetetlen feltétele a legmagasabb minõségi követelményeknek megfelelõ mintakollekciók megléte [6][7] .…”

Section: Mintakollekciók -Biobankokunclassified

Többdimenziós folyadékkromatográfiás elválasztás alkalmazása biomarker identifikálásban

Rezeli¹,

Kárpáti²,

Tı́már³

et al. 2017

MKF

View full text Add to dashboard Cite

A klinikai minták értékes forrást jelentenek olyan vizsgálatok számára, amelyek különbözõ betegségek kialakulásában szerepet játszó és azokat irányító tényezõk, folyamatok feltárására irányulnak 1. A klinikai mintákban megtalálható biológiai és kémiai markerek értékes információt szolgáltatnak a vizsgált alany egészségi állapotáról. Ezen adatokat a hagyományos vizsgálati eredményekkel kombinálva, nagymértékben elõsegíthetõ az optimális kezelési eljárás kiválasztása az orvosok számára 2. A mintafeldolgozás, tárolás és kezelés megannyi lépését kell megérteniük, és szigorúan követniük a kutatási és fejlesztési tevékenységet végzõknek. Ezen munkafolyamatok és az adatok kezelésének standardizálása a humán minták minõségmegõrzésén túl elõsegíti a mintát szolgáltató alany védelmét szolgáló morális és jogi keretek jobb megértését a mintagyûjtés helyétõl függetlenül. A tudományos közösség nagy erõfeszítéseket tesz a különbözõ biobankokban folyó tevékenységek (biológiai minták és adatok tárolása, ill. kezelése, szeparációs módszerek) egységesítésének és standardizálásának érdekében, beleértve a betegtájékoztatást, beleegyezési nyilatkozatot és a tanulmányok intézményi engedélyeztetését [3][4] .A nagyszámú alany bevonásával végzett tanulmányok jelentõsen gyarapítják a különbözõ betegségekkel kapcsolatos ismereteinket. Az ilyen vizsgálatokból nyert adatok értékes tudásbázist képeznek a jövõ betegségmodelljeinek megalkotásához, illetve a szervezetben zajló kóros folyamatok alaposabb megértéséhez 5 . Mintakollekciók -BiobankokA fehérje biomarkerek identifikálásában az utóbbi idõben egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a proteomikai módszerek. A folyamatos technológiai fejlõdés ellenére az újonnan felfedezett biomarker jelöltek diagnosztikus értéke viszonylag csekély. Gyakran a nem megfelelõen kontrollált mintavételi és tárolási körülmények tehetõk felelõssé azért, hogy a korábban ígéretesnek tûnõ markerek nem minden esetben váltják be a hozzájuk fûzött reményeket. A következõ generációs diagnosztikai eljárások és kezelési módszerek kifejlesztésének elengedhetetlen feltétele a legmagasabb minõségi követelményeknek megfelelõ mintakollekciók megléte 6-7 .Részletes klinikai adatok és mintakollekciók egységes rendszerének létrehozása olyan stratégiai befektetés amelybõl nem csupán a jövõ egészségügyi ellátórendszere profitálhat, de a jelenleg folyamatban levõ nagy léptékû genetikai és proteomikai kutatások során is segítséget nyújt 8 . A modern biobankok nem csupán kiváló minõségû vér-és szövetmintát szolgáltatnak, de egységes rendszerben kezelt adatállományaik nagyban hozzájárulnak a kutatások sikeréhez. Ezen minták klinikai döntéshozatalban betöltött szerepét jelentõsen befolyásolja azok minõsége és integritása. Napjainkban folyamatos erõfeszítések zajlanak olyan eljárások kifejlesztésére, amelyek nemcsak a jelen de a jövõ biobankjaival szemben támasztott követelményeknek is igyekeznek megfelelni, úgy a minta minõségét, mint integritását illetõen 9-10 . Proteomika a klinikai minták vizsgálatábanA proteomika a szervezetben megtalálható...

show abstract

“…Biobanks are seen as a critical element in this process in that they will provide the basis from which actionable biomarkers can be identifi ed for selecting the right drug targets, as well as the development of new drugs in the fi rst place (Hewitt, 2011). Some commentators have noted that biobanking needs to focus increasingly on being evidence based and geared towards customer satisfaction in order to ensure long-term sustainability (Simeon-Dubach and Watson, 2014).…”

Section: Biobanks and Ambivalent Research Settingsmentioning

confidence: 99%

Rethinking Therapeutic Misconception in Biobanking – Ambivalence Between Research and Treatment

Tupasela

Snell

Cañada

2017

S&TS

View full text Add to dashboard Cite

Some authors have noted that in biobank research participants may be guided by what is called therapeutic misconception, whereby participants attribute therapeutic intent to research procedures. This article argues that the notion of therapeutic misconception is increasingly less justifi ed when evaluating biobanks. We present four examples taken from recent developments in biobanking to argue why the notion of therapeutic misconception is problematic in that biobanking practices are increasingly seeking to bridge research and treatment in diff erent ways. In this article we explore examples where the boundary between research and treatment become increasingly blurred, as well as the contextual signifi cance of healthcare systems and their prevailing ideologies in healthcare management. We argue that biobanking practices are challenging the use value, as well as the philosophical and ethical underpinnings for the need to separate research and treatment, and thus the notion of therapeutic misconception in the fi rst place. We call this tension between research and treatment ambivalent research advancement to highlight the diffi culties that various actors have in managing such shifts within the healthcare-research systems.

show abstract

Biobanking: the foundation of personalized medicine

Cited by 250 publications

References 33 publications

Disparities in knowledge and willingness to donate research biospecimens: a mixed-methods study in an underserved urban community

Disparities in knowledge and willingness to donate research biospecimens: a mixed-methods study in an underserved urban community

Többdimenziós folyadékkromatográfiás elválasztás alkalmazása biomarker identifikálásban

Rethinking Therapeutic Misconception in Biobanking – Ambivalence Between Research and Treatment

Contact Info

Product

Resources

About