Biokonjugátumok – összefogni érdemes

Abstract

A székfoglaló eladás a 2010-ben áttekintett sajátos utazás ("Peptid-út": a Trefort-kerttl Lágymányosig) óta eltelt idõben elért, egyes tudományos megfigyeléseinkrõl tudósítja a tisztelt Olvasót. 1 További tájékozódást nyújthatnak a Magyar Kémiai Folyóiratban 2012-ben megjelent rövid közlemények, amelyek az MTA-ELTE Peptidkémiai kutatócsoportban elért, vonatkozó eredményeket foglalták össze. 2,3,4,5 A részletesebb áttekintésre a -döntõen -angolul közzétett tudományos közlemények (http://vm.mtmt.hu) adnak lehetõséget. Mindezek dokumentálják azt a sikeres, tudományos és multidiszciplináris együttmûködést, amelyben kiváló hazai és külföldi munkatársak, partnerek és elkötelezett diákok vettek részt.A biokonjugátumok kutatása, önálló tudományterületként 1990-ben jelent meg, amikor az American Chemical Society, Claude F. Meares professzor (University of California, Davis) fõszerkesztõ felkérésével Bioconjugate Chemistry címmel, elindította folyóiratát. Az eredeti tudományos közleményeket közlõ lap megjelenése integrálni volt képes a sokféle tudo-mányterületrõl származó elõzményeket, amikor definiálta a biokonjugátum fogalmát és lehetõsé-get adott olyan szintézismódszerek, kémiai és biológiai analitikai eljárások közlésére, amelyekkel jól definiált vegyületekhez lehet jutni (1. ábra). A biokonjugátum olyan vegyület, amely két-vagy több partner molekulát kovalens kötéssel kapcsol össze úgy, hogy komponensek a kötés kialakítása után is megõrzik eredeti funkcionális sajátságaikat, amelyek motiválták a kovalens kapcsolatot. Ilyen tulajdonságok lehetnek: a "riporter" sajátság (pl. kromofór/fluorófór jelleg, radioaktivitás), a kötõdési/ felismerési képesség (pl. enzim-szubsztrát, hormon-receptor, ellenanyag-antigén) vagy az in vitro/in vivo kifejtett "biológiai" hatás (pl. citosztatikus/citotoxikus hatás, sejtbejutási képesség, vagy a specifikus im-munválaszt kiváltó képesség, farmakokinetikai sajátság).6,71. Ábra. A biokonjugátum kutatás eredményeinek bemutatására az American Chemical Society 1990-ben indította a "Bioconjugate Chemistry" folyóiratát http://pubs.acs.org/journal/bcches. E tudományterület forrásvidéke szerteágazó, kialakulásában szerepet játszott -többek között -a kémia, a biológia, a biotechnológia és a gyógyszerkutatás.A kémikus számára a fenti követelmény teljesítése komplex feladatot jelent. Egyrészt azonosítania kell a partner vegyületeknek azon részeit (funkciós csoportokat, régiókat), amelyek részt tudnak venni a konjugálási folyamatban, azaz nem felelõsek a kérdéses -megõrzendõ -funkcionális tulajdonságért. Másrészt, olyan kémiai kötést kell kiépíteni a partnerek között, amely kellõen stabil és nem befolyásolja a partne-rek jellemzõ, a funkcionális sajátságokért felelõs szerkezeti elemeit. Ez azt jelenti, hogy a kísérletezõ a lehetséges reakciókörülmények (pl. hõmérséklet, fény, oldószer, sav/bázis érzékenység) által meghatározott "kémiai teret" (chemical space) jelentõs mértékben csökkenteni kényszerül. Ügyelnie kell arra, hogy a szintézis és a cél-vegyület tisztítása során "enyhe" körülményeket haszná...