Biology and management of roe-deer in Denmark

Andersen, Johs

doi:10.3406/revec.1961.4238

Cited by 4 publications

(1 citation statement)

References 0 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…A választható állománybecslési módszert a körülmények, a környezet jellege, a lehetséges költségek és az állománybecsléstől elvárt pontosság mértéke határozza meg (Chećko 2016). A populáció rekonstrukció (Ratcliffe és Mayle 1992, Csányi és Tóth 2000, Csányi 2002, Majzinger 2009) és a jelölés-visszafogás (Petersen 1986, Lincoln 1930, Andersen 1961, Strandgaard 1967, Spitz 1977 elfogadott és célravezető módszerek lehetnek, de a jelölésvisszafogás alkalmazásakor az állomány 2/3-át meg kellene jelölni ahhoz, hogy az őzállomány becslése pontos legyen (Strangaard 1967(Strangaard , 1974. Természetesen a vadászatra jogosultak rendelkezésére álló erősen korlátozott erőforrások nem teszik lehetővé ennek a módszernek az alkalmazását.…”

Section: Bevezetésunclassified

Őzek állománysűrűség-becslési módszereinek összehasonlítása

Tóth

Katona

2021

View full text Add to dashboard Cite

Az európai őz (Capreolus capreolus) állománya Európában és hazánkban is folyamatosan növekszik. A fajjal történő eredményes vadgazdálkodás és az őzhöz kapcsolódó konfliktusok (vadkár, vadelütés) mérséklése érdekében fontos, hogy minél pontosabban ismerjük az állománysűrűség változásainak mértékét. A bioindikátorokra alapozott, alkalmazkodó őzgazdálkodás elvei nagyban segíthetnék az alföldi vadászatra jogosultak munkáját, ehhez azonban megfelelő módszerekkel gyűjtött adatok szükségesek. A vadgazdálkodásban megjelenő új eszközök, mint pl. a hőkamera, új lehetőségeket jelenthetnek az őzállományok tudományos alapon végzett pontosabb felmérésében. A bemutatott vizsgálatban a nappali sávtranszektben (0–500 m) és éjszakai reflektoros sávtranszektben (0–250 m) történő teljes számlálás, valamint a hőkamerával, megfigyelési pontokról két eltérő távolságra végzett mintaterületes teljes számlálás eredményeit hasonlítottuk össze őz esetében három - a 101. Tiszazugi Vadgazdálkodási Tájegységben található - apróvadas, alacsony erdősültségű, sík vadászterületen. A hőkamera reflektornál nagyobb megfigyelési távolságon történő használhatóságát a 0–250 m és a 250–500 m távolsági osztályok összevetésével vizsgáltuk. A becslési eljárásokat öt napon keresztül végeztük el. A négy becslési eljárás közül az éjszakai reflektoros sávtranszekt módszer (18,7 egyed/100 ha; s=5,2; n=5) adta a legmagasabb, míg a nappali sávtranszekt módszer (11,5 egyed/100 ha, s=3,6; n=5) a legalacsonyabb egyedsűrűség értéket. A hőkamerás becslési értékek a kettő között helyezkedtek el (0–250 m-en: 17,7 egyed/100 ha; s=6,3; n=5; 0–500 m-en: 11,6 egyed/100 ha; s=6,4; n=5). Az utólagos páronkénti összehasonlító tesztek alapján a becslési módszerek között statisztikailag nem volt szignifikáns különbség. A hőkamerás eljárás esetében a 250–500 m távolsági osztályban kevesebb, mint a fele (8,7 egyed/100 ha; s=13,9) volt az észlelt egyedsűrűség a 0–250 m távolsági osztályhoz képest; azaz a hőkamerával látott egyedek száma jelentősen csökkent a reflektor hatótávolságán túl. A legkisebb szórást a nappali sávtranszekt eljárás adatai mutatták, de ez a módszer az őz nappali inaktivitása és táplálkozási szokásai miatt alulbecslést eredményezhet. A vadászatra jogosultak számára a minimum állománysűrűség meghatározására az éjszakai reflektoros eljárás és a hőkamerás eljárás 0–250 m között egyaránt javasolható. Humánerőforrás- és időigényük hasonló, elsősorban a hőkamera magas bekerülési költsége mérlegelendő szempont.

show abstract

Section: Bevezetésunclassified

Őzek állománysűrűség-becslési módszereinek összehasonlítása

Tóth

Katona

2021

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

Using cohort analysis to reconstruct the size and structure of deer populations in forestry with special reference to roe deer (Capreolus capreolus L.)

Lowe¹,

Thompson‐Schwab²

2003

Forestry

View full text Add to dashboard Cite

SummaryThis paper describes an attempt to assess retrospectively the numbers and demography of a population of roe deer (Capreolus capreolus L.) on an estate and its contiguous area of forestry in North Cumbria, England, amounting to 968 ha, of which 285 ha was woodland. After ageing all the jaws of deer which had been culled or found dead over a period of 29 years (359 deer), populations were reconstructed for each of the earlier years using cohort analysis. Excessive immigration of bucks onto the area of newly planted woodland and the absence of resident does for the first 8 years limited the analysis to one part of the estate (Kingfield) with assessments for the years 1972-1997. As mortality data for Kingfield were limited (222 deer), they also magnified the effects of gains and losses through migration. As a result, and because the area was surrounded by forestry with only lightly culled deer populations, immigration by non-territorial bucks caused some difficulty in assessing the real population in the earlier years. At first sight therefore, these results would appear to negate the usefulness of cohort analysis to determine the numbers of deer in forestry. They do, however, demonstrate quite clearly that, as long as virtually complete mortality data are collected, even with small numbers reasonably accurate assessments of previous populations can be obtained. The most reliable analyses for the whole period were those of the does and female kids, the only real residents. Using these data and those of the bucks for recent years, the probable levels of stocking latterly amounted to 48.8 deer km -2 in plantations of all ages, or 60 deer km -2 in woodland >13 years after planting. The density of deer was also shown to have been positively and significantly (P ≤ 0.001) related to the area of woodland >13 years after planting (<40 ha in 1972, 70 ha after 1993). Moreover, it is now possible to set more realistic targets for the culls on the estate at ~40 per cent of the reconstructed populations, amounting to an annual cull of 19.5 deer km -2 of Forestry, Vol. 76, No. 4

show abstract

Experimental Analysis of the Role of Emigration in Population Regulation of Desert Pupfish

McMahon¹,

Tash²

1988

Ecology

View full text Add to dashboard Cite

Pupfishes (genus Cyprinodon) have existed for long periods in small desert springs and streams that often lack competitors, major predators, and large environmental changes. How their populations are regulated in these systems is poorly known. We experimentally examined the role of emigration in regulating populations of pupfish by (1) comparing the dynamics of populations held in four pools open to emigration with those of populations held in four pools closed to emigration over a 22—mo period and (2) comparing the rates of emigration from open pools having different densities of pupfish in relation to resources. When pupfish populations were prevented from emigrating, they exhibited symptoms of overpopulation similar to those well documented for fenced populations of small mammals. Their numbers increased more than populations in open pools, mortality was high, and body condition and recruitment were low. Again, as in small—mammal populations, these responses were absent in pupfish populations in open pools, where 84% of the total numbers of fish produced emigrated. The timing and magnitude of pupfish emigration was similar in all four open pools and was related to seasonal temperature changes. More males emigrated than females, and emigrants had significantly lower condition factors than residents. When densities of pupfish in relation to resources were doubled in two open pools, the percentages of pupfish that emigrated (41.8 and 42.2%) were almost equal to the 50% drop in resources. In contrast, only 15.5 and 16.0% emigrated from two control pools, where pupfish densities in relation to resources were left unchanged. Our results, demonstrating that emigration is a potentially significant mechanism for regulating populations of desert pupfish, are consistent with data from a variety of other animals (small mammals, hydra, roe deer), suggesting that population regulation via a behavioral spacing mechanism may be common among mobile animals.

show abstract

Biology and management of roe-deer in Denmark

Abstract: The Danish roe-deer population is quite considerable, and so is the importance of roe-deer as a game species. These simple facts form the background of the research on roe-deer biology which is being carried out at the Game Research Station at KalO.

Cited by 4 publications

References 0 publications

Őzek állománysűrűség-becslési módszereinek összehasonlítása

Őzek állománysűrűség-becslési módszereinek összehasonlítása

Using cohort analysis to reconstruct the size and structure of deer populations in forestry with special reference to roe deer (Capreolus capreolus L.)

Experimental Analysis of the Role of Emigration in Population Regulation of Desert Pupfish

Contact Info

Product

Resources

About