Célok és következmények: tanügyirányításunk átalakítása

Abstract

Célok és következmények: tanügyirányításunk átalakítása GYÖRGY I ZOLTÁNA tanulmány egyrészt arra a kérdésre igyekszik válaszolni, hogy az oktatásirányítás 2010 utáni változásai mennyire voltak összhangban az uniós elvárásokkal, másrészt, hogy az új irányítási rendszer mennyiben s mely elemeiben segítette, illetve gátolta ezeket a kormányzati oktatáspolitikai törekvéseket. A szerző úgy látja, hogy oktatásirányításunk sokkal inkább az öncélú bezárkózás jeleit mutatja, mintsem a korszerű, az egyéni igényekre reagáló, a lemaradókkal is törődő oktatásét. Csak érintőlegesen veszi fi gyelembe az uniós célokat, s a széles lakossági rétegekkel való együttműködés helyett igyekszik a nyilvánosság teljes kizárásával működtetni a rendszert. Mindez hozzájárul a magyar oktatás teljesítményének visszaeséséhez. Kulcsszavak: oktatásirányítás, oktatáspolitika, centralizációTh e study highlights, on the one hand, the extent to which changes in education governance after 2010 were in line with EU expectations and, on the other hand, the extent to which elements of the new governance system helped or hindered these governmental education policy eff orts. Th e author sees that Hungarian education management has signs of a self-locking system, instead of a modern, responsive and refl ective education that cares for the disadvantage region and disadvantage people. It barely takes EU objectives into account, and instead of cooperation of the stakeholders of the education, rather works without them. All this contributes to the decline in the performance of Hungarian education.

Mi változott és mi nem a pedagógushiány újratermelésében?

“…Melyek voltak ezek a kormányzati intézkedések? Elsőként természetesen a 2011. évi köznevelési törvénynek az iskolák fenntartására, irányítására, finanszírozására vonatkozó új előírásait kell említenünk (Györgyi 2019). Megvalósításukra gyakorlatilag 2013-tól került sor: ekkor kezdték meg az oktatási intézmények "újraállamosítását".…”