Changes in the health status of the population of Central and Eastern European countries between 1990 and 2010

Boncz, I; Vajda, R; Ágoston, I.; Endrei, D.; Sebestyén, Andor

doi:10.1007/s10198-014-0602-8

Cited by 46 publications

(39 citation statements)

References 9 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Magyarországon az egészségügyben az utóbbi évtize-dek egyik legnagyobb kérdése a szűkös források leghaté-konyabb elosztása [21][22][23][24][25]. Számos döntés és határozat mentén több alkalommal is mélyreható kórházi ágyszám-átrendezés történt, ami érintette az aktív ágyak számát és az egyes szakmák közötti megoszlásukat is.…”

Section: Megbeszélésunclassified

Az arc-, állcsont-szájsebészeti aktív fekvőbetegosztályok teljesítménymutatói

et al. 2017

Self Cite

View full text Add to dashboard Cite

Bevezetés: Hazánkban az arc-, állcsont-szájsebészeti osztályok száma és szerkezete az elmúlt évtizedekben jelentős átalakuláson mentek keresztül. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a maxillofacialis aktív fekvőbetegosztályok aktuális teljesítménymutatóinak a bemutatása, valamint e mutatók alapján az ellátóhelyek összehasonlítása. Adatok és módszer: Elemzésünkhöz az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által leszerződött, illetve finanszírozott ágyak számát vettük alapul. Az összevetéshez használt teljesítményadatok az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisából származ-nak. A vizsgálatban a következő indikátorokat értékeltük: az ágyszámok megoszlása intézeti típus szerint, a finanszí-rozási esetek száma, a súlyszám összege, a case-mix index, az elszámolt ápolási napok száma, az ágykihasználtság, valamint az átlagos ápolási idő. Eredmények: A vizsgált időszakban az aktív ágyak 40%-a (65) volt egyetemi klinikán. Ehhez hasonló megoszlást mutat a finanszírozási esetek száma is. Az egyetemi klinikákon magasabb a súlyszámösz-szeg, és a case-mix index értéke is. A arc-, állcsont-szájsebészeti osztályok ágykihasználtsága (45,75%) elmarad az országos átlagtól. Következtetés: A vizsgált időszakban az indikátorok az egyes intézményeknél jelentős eltéréseket mutattak. Orv. Hetil., 2017, 158(12), 447-453. Kulcsszavak: súlyszámösszeg, case-mix index, ágykihasználtság, átlagos ápolási idő Performance indicators of maxillofacial surgery inpatient departmentsIntroduction: In Hungary, the number and structure of the maxillofacial surgery departments underwent significant changes in recent decades. Aim: The aim of our study was to present the actual performance indicators of maxillofacial inpatient departments and based on the available data to compare the departments. Method: The study was based on the number of beds founded by the National Health Insurance Fund. Performance data were supplied by the National Health Insurance Fund Administration. The assessment included the following indicators: number of beds institutional breakdown by type, number of reimbursed cases, the weighted case number, hospital stay, bed occupancy rates and average length of stay. Results: In the examined period 40% of active beds (65) were in university hospitals. The distribution of reimbursed cases was similar. The university hospitals showed higher weighted case number and case-mix index. The oral surgery departments' bed occupancy rate (45.75%) was below the national average. Conclusion: The indicators show significant differences among different departments in the examined period.

show abstract

Section: Megbeszélésunclassified

Az arc-, állcsont-szájsebészeti aktív fekvőbetegosztályok teljesítménymutatói

et al. 2017

Self Cite

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Az életkorral összefüggő betegségek, mint például a BPH, a 2-es típusú cukorbetegség, a demencia, csontritkulás, húgy-hólyagrák és prosztatarák mára az egészségügyi finanszírozás fő költségtényezőivé váltak (6)(7)(8)(9)(10)(11)(12)(13)(14). A várható élettartam nö-vekedése, a fejlett országokban megfigyelhető demográfiai öregedés és a BPH magas előfordulási gyakorisága miatt egyre több férfi vesz igénybe egészségügyi szolgáltatásokat a BPH tünetei miatt (15,16). A BPH kezelése jellemzően a betegség súlyosságától függ, fő lehetőségei az éber várakozás ("watchful waiting" -rendszeres kontroll specifikus terápia alkalmazása nélkül), a gyógysze-res kezelés, illetve különböző műtéti eljárások (17)(18)(19).…”

unclassified

A gyógyszeresen kezelt jóindulatú prosztatamegnagyobbodásban szenvedő betegek életminősége Magyarországon – Keresztmetszeti felmérés hat urológiai centrumban

Kovács¹

2017

Magyar Urológia

View full text Add to dashboard Cite

ÖSSZEFOGLALÁSCélkitűzés: Vizsgálatunk célja az urológiai ellátásban megjelenő, gyógyszeres kezelésben részesülő BPH-betegek életmi-nőségének felmérése volt. Betegek és módszer: A keresztmetszeti kérdőíves felmérésre 2014-ben került sor 6 urológiai osztályon. Összesen 246 (18 éves vagy idősebb), gyógyszeresen kezelt jóindulatú prosztatamegnagyobbodásban szenvedő férfi vett részt, élet-koruk átlag 70,6 (SD 8,1) év volt. Az átlagos betegség fennál-lási idő 6,5 év (SD 6,2) volt. A Nemzetközi Prosztata Tünetér-tékelő Skála összpontszám átlaga 12,8 (SD 6,3) volt a mintá-ban. Eredmények: Az összpontszám alapján 52 (23%), 136 (61%), és 35 (16%) beteg került az enyhe, mérsékelt és súlyos tünetekkel rendelkező jóindulatú prosztatamegnagyobbodás alcsoportokba. A betegek EQ-5D indexszel és EQ VAS-sal mért egészségi állapota rendre 0,85 (SD 0,19) és 68,4 (SD 15,5) volt, a súlyossági alcsoportok közötti különbség mindkettő eseté-ben szignifikáns (p<0,05). Megbeszélés: A vizsgálatban résztvevő betegek EQ-5D átlaga hasonló volt, mint a nemre és korra illesztett általános populációé, kivéve a 45-49, illetve 55-59 éveseket, ahol szignifikánsan rosszabb, illetve jobb értéket mértünk.

show abstract

“…the average age of life expectancy is constantly growing in most European countries, and we have to face the growing challenges of aging populations [11]. life expectancy grew by 4 years in central and Eastern European countries, and by 4.2 years in Eu15 countries between 1990 and 2010 [12]. the number of healthy life years, a growing employment-to-population ratio, and a decreasing number of inactive population are gaining primary importance for aging populations.…”

mentioning

confidence: 99%