A TANULMÁNY CÉLJA
A nehezebb gazdasági helyzet értelemszerűen hozza elő a megfontolt vásárlásokat, hiszen szűkebb büdzséből kell a korábbiakhoz hasonló vagy közel azonos fogyasztást fedezni. Cél annak a vizsgálata, hogy a gazdasági mutatókban megfigyelhetünk-e olyan mutatót, ami minden válságos időszakot jól jelez attól függetlenül, hogy a krízis endogén, azaz gazdaságon belülről induló vagy exogén, azaz gazdaságon kívülről induló, de abba is átgyűrűző. Ha találunk ilyen mutatót, kérdés, hogy változásának közvetlen hatása megjelenik-e a fogyasztói reakciókban. Vizsgáljuk, hogy egy válság periódusában hol van az a pont, amikor a fogyasztók változtatnak addigi viselkedésükön. Ha szoros együtt mozgás tapasztalható a gazdasági mutatók és a fogyasztás alakulása között, abból következtetésre juthatunk a tudatosság mértékére is.
TANULMÁNY MÓDSZERTANA
A gazdasági makró mutatók és a fogyasztói magatartás változását jelző mutatók közötti kapcsolat keresése különféle adatbázisokban pontdiagrammok segítségével. A kapcsolatok erősségét a determinációs együtthatók értelmezésével határozzuk meg.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
Azt a pontot kerestük egy válságban, amit elérve már szinte minden társadalmi réteg változtatásra kényszerül. Kimutattuk, hogy függetlenül a válság jellegétől, akkor hat a válság a fogyasztói magatartására, amikor azt már a fogyasztók közvetlenül a ráfordításaikon érzik, vagyis amikor beszűkülnek az anyagi lehetőségeik. Kirajzolódott az is, hogy krízis esetén előszőr a láthatatlan fogyasztás területén történik csökkenés a fogyasztás volumenét tekintve. Amikor a fogyasztók a saját pénztárcájukon érzik a válságok hatását, felébred a tudatosság, bekapcsol a „túlélési ösztön”, kevéssé dominálnak az emóciók a döntési folyamatokban.
GYAKORLATI JAVASLATOK
A krízishelyzetben a fogyasztással kapcsolatos valamennyi kutatás kiemelt figyelmet kap, főképp, ha abból tanulságok keletkeznek. A tanulmány olyan adatbázisok vizsgálati lehetőségére mutat rá, amelyek elérhetők és haszonnal elemezhetők. További mélyítés szükséges azonban akár kvalitatív módszertannal annak vizsgálatához, hogy a bekövetkező változások állandósulnak-e a fogyasztói magatartásban, tanulnak-e az emberek a válságok során átéltekből, vagy visszatérnek korábbi rutinjukhoz.