Absztrakt:
Bevezetés: A krónikus fájdalom prevalenciája nemzetközi adatok
alapján 25% a tizenévesek körében, és a rossz életminőség mellett gyakran társul
az egészségügy kiterjedt használatával és túlzott gyógyszerfogyasztással. Kevés
magyarországi adat áll rendelkezésre a gyógyszerszedés gyakoriságáról és a
krónikus fájdalommal való összefüggéseiről. Célkitűzés: A
krónikus fájdalom prevelanciájának és lehetséges szociodemográfiai
rizikófaktorainak, valamint a gyógyszerszedést befolyásoló tényezőknek a
vizsgálata magyar tizenévesek körében. Módszer: Keresztmetszeti
epidemiológiai, kérdőíves vizsgálatot végeztünk budapesti 4, 6 osztályos
gimnáziumokban és általános iskolákban 354 diák bevonásával. A demográfiai
mutatók mellett vizsgáltuk a krónikus fájdalom jellemzőit, az egészségügyi
rendszer használatát, valamint a gyógyszerszedési szokásokat.
Eredmények: A vizsgált személyek 31,1%-a (n = 110)
szenvedett krónikus fájdalomban. A leggyakoribb fájdalom a végtagi fájdalom
volt, amelyet gyakoriságban a fejfájás követett. A tizenévesek 4,6%-ának (n = 5)
folyamatos fájdalma volt. A fiúk (χ2 = 9,4; p = 0,002) és a fiatalabb
életkorú (Mann–Whitney U = 10906,5; p = 0,004) alanyok körében szignifikánsan
alacsonyabb volt a krónikus fájdalom gyakorisága. Krónikus fájdalom esetén az
alvászavar szignifikánsan gyakoribb volt (χ2 = 8,9; p = 0,03). A
fájdalom fennállási ideje, erőssége, gyakorisága és időtartama egyenes arányú
szignifikáns kapcsolatot mutatott az orvoshoz fordulás prevalenciájával. A
megkérdezettek 78%-a (n = 276) szedett gyógyszert a megelőző hat hónapban,
ugyanakkor a rendszeresen gyógyszert szedők aránya is 48,3% volt (n = 171). A
gyógyszerhasználat valószínűségét a magasabb életkor, a női nem, valamint a
krónikus fájdalom megléte növelte. A krónikus fájdalommal élők körében
szignifikánsan magasabb, fájdalom miatt történt gyógyszerfogyasztást igazoltunk
(n = 83,0, 75,5%). Következtetés: A nemzetközi eredményekhez
hasonlóan a krónikus fájdalom, a gyógyszerszedés és az orvoshoz fordulás
prevalenciája a magyarországi tizenévesek körében is számottevő, ami jelentős
egészségügyi problémát jelent felnőttkorig terjedő hatásokkal. Orv Hetil. 2020;
161(13): 502–509.