Bevezetés: A serdülőkori dohányzói életutak jellemzőinek ismerete elengedhetetlen a hatékony dohányzásprevenciós programok tervezéséhez. Célkitűzés: Longitudinális vizsgálattal azonosítani a serdülők cigarettahasználatának válto-zásait, valamint a dohányzói életutak alakulásában szerepet játszó kockázati tényezőket. Módszer: Hároméves, éven-kénti adatgyűjtéssel folytatott kutatásunkat nagyvárosi serdülők (n = 1092) két életkori kohorszában (6. és 9. iskolai évfolyam) végeztük, önkitöltős kérdőíves módszerrel. A cigarettahasználati adatok alapján öt dohányzói életútcso-portot határoztunk meg. Eredmények: A minta 67,5%-a megőrizte nem dohányzó magatartását, 11,3%-a mindvégig dohányzott, 14,3%-a rászokott, 3,3%-a leszokott, 3,7%-a kísérletező maradt. Az egyes dohányzói életútcsoportba tartozók jelentősen különböztek egymástól a cigarettázó barátok száma, szülői dohányzás, családszerkezet, tanulmá-nyi eredmény és heti zsebpénz kiindulási vizsgálatban tapasztalt jellemzői alapján. Következtetések: A serdülők nem kezelhetők homogén populációként a dohányzást megelőző programokban, mert különböző dohányzó magatartású csoportjaikban eltérő kockázati tényezők kerülnek előtérbe. Orv. Hetil., 2017, 158(2), 67-76.
Kulcsszavak: serdülőkor, dohányzás, longitudinális kutatás, prevenció
Smoking trajectories among Hungarian adolescentsIntroduction: Understanding adolescent smoking trajectories is necessary for tailored prevention programs. Aim: To identify adolescent cigarette use patterns and risk factors of smoking trajectories by a longitudinal study. Method: We conducted a three-year prospective survey in two age cohorts (6th and 9th school grades) of metropolitan adolescents (n = 1,092) with yearly data collection by self-administered questionnaires. Five smoking trajectory groups were defined by cigarette smoking data. Results: 67.5% of the sample remained nonsmoker, 11.3% smoked all the time, 14.3% were initiators, 3.3% quitters and 3.7% experimenters. Members of smoking trajectory groups differed significantly from each other according to number of smoking friends, parental smoking, family structure, academic achievement and weekly allowance at baseline. Conclusions: Concerning tobacco prevention programs, adolescents are not homogenous population, because distinct set of risk factors are highlighted in their different smoking behavior groups.