“…A hipochondriával kapcsolatos vizsgálatokból leginkább az derült ki, hogy az SSAS sokkal inkább magas szintû (kognitív-érzelmi), semmint alacsonyabb szintû szomatoszenzoros folyamatok eredményét méri (Nakao & Barsky, 2007;Nakao, Barsky, Nishikitani, Yano, & Murata, 2007). Marcus és munkatársainak (2007) összefoglalója szerint a magasabb szomatoszenzoros amplifikáció pontszámmal jellemezhetô hipochondriás betegek szenzációszinten nem érzékenyebbek másoknál, ám hajlamosak rosszul interpretálni az észlelt ingereket (Marcus, Gurley, Marchi, & Bauer, 2007), mások speciális kognitív torzításról beszélnek (Mailloux & Brener, 2002). Összességében elmondható az, hogy a szomatoszenzoros amplifikáció konstruktuma a testi folyamatokra irányuló figyelem, a szorongás és az egészséggel kapcsolatos szorongás sajátos ötvözete, ám önmagában nem alkalmas a hipochonder tendenciák kérdôíves felmérésére vagy a hipochondriázis diagnosztizálására.…”