Competitiveness: Review, Reflections and Directions

Abstract

Competitiveness has now become a buzzword like globalization. It has received attention from researchers, governments and business organizations because of its close association with the success of an entity. In the past decades, many works on competitiveness with different perspectives have been published. But competitiveness is yet an elusive concept, the relevance of which is changing with time. There is a need for a comprehensive review of extant literature on the subject. This review article presents the state-of-the-art development of competitiveness research. To begin with, the article lays the foundation for basic understanding on competitiveness at various levels, such as nation, industry and the firm. After elaborating on the theories of competitiveness that have evolved over the years, it gives insight on the measurement models. The plethora of studies that signify different approaches to measure competitiveness are discussed at length. The future direction of competitiveness research is also suggested.

Az agrárexport versenyképessége – a nemzetközi fűszer-kereskedelem esete

“…a 4. hipotézist azonban ismét elvetjük, hiszen nem sikerült bizonyítani, hogy a regionális kereskedelmi egyezményeknek pozitív hatása lenne a nemzetközi fűszer-kereskedelemben elért versenyképességre, ami a termék kereskedelmét jellemző nagy távolságok miatt valószínűsíthető. ebben a tekintetben a nemzetközi kutatások elég megosztottak, a fenti eredmények Bhawsar-Chattopadhyay [2015] és Latruffe [2010] munkáival vannak összhangban.…”

“…a szabadpiacon a versenyképességet a többi nemzettel szemben mérik. továbbá azt is kijelenthetjük, hogy a versenyképes országok gazdaságilag sikeresek, növekvő jövedel-mek és életszínvonal jellemzi őket (Bhawsar-Chattopadhyay [2015]). a közgazdasági szakirodalom egyik legfontosabb iránya a makroszintű versenyké-pességet a nemzetközi kereskedelem elméleteivel vegyíti, és annak elemzésével foglalkozik, hogy milyen feltételek mellett kereskednek egymással az országok.…”

“…egyfelől az új gazdaságföldrajz szerint hasonló tényezőellátottsággal rendelkező országok is kereskednek egymással. másfelől az is megfigyelhető, hogy olyan országok, mint hongkong vagy szingapúr, annak ellenére képesek kivételes teljesítményt nyújtani a nemzetközi kereskedelemben, hogy természeti erőforrásokban nem bővelked-nek (Bhawsar-Chattopadhyay [2015]). ezek a megfigyelések hívták életre Porter [1985/2014] versenyelőny-fogalmát.…”

“…a komparatív előnyök a munkaerőben és tőkében meglévő különbségeken alapulnak, és mikroökonómiai szempontból az iparág-specifikus kereskedelmet vizsgálják, miközben egy ország versenyképessé-gét számos más tényező (például infrastruktúra, technológia vagy a kedvező üzleti környezet) határozza meg. más szóval, a versenyelőny fogalma a komparatív előny fogalmán alapszik, de sok más tényező szükséges ahhoz, hogy egy ország versenyképes legyen (Bhawsar-Chattopadhyay [2015]). a következőkben a versenyképességet és a nemzetközi kereskedelmet összekapcsol-juk, és vizsgálatainkat a komparatív előnyök alapján végezzük el.…”

International Competitiveness and the Fourth Industrial Revolution

“…Studies on international competitiveness date back to Adam Smith's "absolute advantage theory" and David Ricardo's "comparative advantage theory" (Bhawsar & Chattopadhyay, 2015;Cho & Moon, 2013). Subsequent studies focus on the determination of trade flows in terms of comparative advantage, with a particular focus on the opportunity costs of producing different goods domestically.…”