A kutatások egyre nagyobb figyelmet fordítanak az egészségmagatartás kockázati és védőfaktoraira. Az iskoláskorú gyermekek egészségét és egészségmagatartását befolyásoló kockázati és védőfaktorok azonosítása fontos prioritás, hiszen a prevenciós programokat ezekre építik. Jelen kutatás célja a jordániai serdülők mentális egészségének és egészségmagatartásának feltérképezése volt, valamint ezek összefüggése a kockázati és védőfaktorokkal. A kutatás tanulmányai ezen (egyéni, családi, baráti, és iskolai szintű) faktorok prediktív értékeit határozták meg a következő egészségváltozókkal kapcsolatban: dohányzás, fizikai aktivitás, táplálkozás, személyi hygiene, depresszió, élettel való elégedettség. A disszertáció öt, egymásra épülő empirikus tanulmányból áll. A pilot tanulmányok (1-2.) 112, 13-18 éves hallgató adatait dolgozták fel. Míg a 3-5. tanulmányok a Jordánia északi részéhez tartozó Irbid város 22 állami és magán középiskoláiba járó diákok mintáján alapult (N = 2741, 8-12. osztályos serdülő fiúk és lányok). A tanulmányok igazolták az elemzésben szereplő kockázati és védőfaktorok szerepét. A depressziós tünetek gyakorisága összefüggésbe hozható az élettel való elégedettség alacsonyabb mértékével, mind a fiúk, mind pedig a lányok esetében. A lányok élettel való elégedettsége magasabb szintűnek volt, ami a nyugati kultúrától eltérő jelenség. A lányok továbbá kedvezőbb egészségmagatartást mutattak a táplálkozás és a személyi hygiene terén, a dohányzás pedig kevésbé volt rájuk jellemző. A fiúk viszont fizikailag aktívabbak voltak. Az iskolai környezetnek (főként a tanárok pozitív hozzáállásának, segítőkészségének, valamint az osztálytársak közötti jó kapcsolatnak) jelentős szerepe volt a serdülők élettel való elégedettségében. A kutatás eredményei felhívják a figyelmet a serdülők pszichikai egészségének és egészségmagatartásának további vizsgálatára, továbbá olyan egészségfejlesztési programok kialakítására, amelyek ezek kedvezőbb irányú befolyásolására alkalmasak.