Contemporary challenges in learning and teaching folk music in a higher education context: a case study of Hua'er music

Yang, Yang; Welch, Graham

doi:10.1080/14613808.2013.878324

Cited by 14 publications

(20 citation statements)

References 9 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Az éneklés kezdetben sokkal pontosabb, amikor a gyermekek utánozzák az egyszerűbb zenei elemeket (Yang & Welch, 2014). Nyolc éves korra tehető, amikor a gyermek egy hallás után tanult dalt helyesen el tud énekelni (Turmezeyné & Balogh, 2009).…”

Section: Az éNeklés éS Gyermekkori Fejlődéseunclassified

Digitális eszközök használata az ének-zene órán : Első osztályos tanulókkal folytatott kísérlet eredményei

Szabó¹,

Józsa²,

Janurik³

2021

Magyar Pedagógia

View full text Add to dashboard Cite

A digitális eszközök oktatásban való felhasználásának, tapasztalatainak világszerte kiterjedt irodalma van. Újabb és újabb eszközöket, módszereket ismerhetünk meg, melyek a zeneoktatás, zenetanulás különböző, sokszor igen speciális területein jelennek meg és használhatók fel. Ugyanakkor elenyészően kevés az olyan digitális oktatási eszköz és oktatóprogram, amely komplex, az osztálytermi zeneoktatás teljes spektrumát lefedő, vagy legalábbis ezt megvalósítani törekvő alkalmazás, amelynek használata sokrétűen épülhet be a zenei oktatás gyakorlatába. A digitális eszközök felhasználása, az osztálytermi környezetben folytatott hatásvizsgálatok – feltehetően az előbb említett hiátus következtében – kevés empirikus kutatás tárgyát képezik. E kevés vizsgálat többsége a tanulási motivációra gyakorolt hatásvizsgálatot helyezi a középpontba. Olyan empirikus kutatást nem ismerünk, amely az osztálytermi zeneoktatás teljes spektrumát lefedő, komplex fejlesztést támogató digitális eszköznek a zenetanulásban való eredményességét vizsgálta volna. Ezért vizsgálatunkban az általunk kifejlesztett digitális zenei oktatóprogram, a Zenesziget applikáció ének-zene órai felhasználása eredményességének hatásvizsgálatát tűztük ki célul első osztályos tanulók bevonásával. A Kodály-koncepció szerinti ének-zenei oktatás a zenei fejlődés, a tudatos zeneértés kialakulása szempontjából fontosnak tartja a kottaolvasás bizonyos mértékű elsajátítását mindenki számára. Korai tanításának, majd későbbi fejlesztésének jelentősége, ennek a szükséges mértéke, illetve elsajátításának eredményessége azonban olyan téma, amely évek óta megosztja mind a zenepedagógusok közösségét, mind a közvéleményt. Az ezzel kapcsolatos kételyek egyik legfontosabb megfontolását például az szolgáltatja, hogy a tanulóknak az iskolai ének-zene tantárgy iránt kialakult közömbösségét – amit az utóbbi évtizedekben több kutatás rendre kimutat – ennek is tulajdonítják. Egy másik, Kodály koncepciója által szintén hangsúlyosan kiemelt fejlesztési terület az éneklés, ami olyan eszköz, egyúttal olyan módszer is, amely mind a zenei megismerés fejlesztése, az ehhez kapcsolódó kognitív reprezentációk fejlesztésének elősegítése, mind magának a zenélés élvezetének – mint annak legtermészetesebb módja – szempontjából kiemelten fontos. Az éneklés zenei fejlődésben betöltött szerepe igen sokoldalú. Fejlettségének, valamint a fejlettségéről kialakult énképnek szerepe van mind a zenei fejlődésben, mind a saját zenei fejlődésünkről kialakult meggyőződéseinkben, mind az általános, tehát az ennél összetettebb zenei énkép formálódásában, illetve abban is, hogy milyen szívesen vonódunk be a legkülönbözőbb zenei tevékenységekbe. Felmerül ezért a kérdés, hogy milyen segítséget nyújtanak a hazai ének-zene oktatás e kiemelt oktatási, fejlesztési céljai elérésében a 21. századi digitális eszközök. Elősegíthetik-e a hagyományos módszerek mellett arányosan alkalmazva ezeknek a fontos képességterületek fejlődését, ugyanakkor támogathatják-e a motivációt? Ezért hét hónapos időtartamú kísérletünket a digitális környezetbe helyezett ének-zene oktatásnak a hazai ének-zene oktatás e két kiemelten fontos területén folytattuk. A kottaolvasás és az éneklés fejlődésére, a hangszerismeretre, valamint a motivációra gyakorolt hatásait vizsgáltuk első osztályos tanulók körében.

show abstract

Section: Az éNeklés éS Gyermekkori Fejlődéseunclassified

Digitális eszközök használata az ének-zene órán : Első osztályos tanulókkal folytatott kísérlet eredményei

Szabó¹,

Józsa²,

Janurik³

2021

Magyar Pedagógia

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…e research objects include Gansu Huaer, Xinjiang Huaer, Qinghai Huaer, and Ningxia Huaer. Research perspectives include musicology, anthropology, folklore, and ecology [10][11][12][13].…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

“…At present, the world culture is in a period of great development, various ideological and cultural exchanges and blending are more frequent, and the role and status of culture in the competition of comprehensive national strength are more prominent. As a part of the traditional culture of China, the development and dissemination of Huaer are also indispensable at present [13]. In this regard, the author uses the advantages of computer technology to analyze the characteristic culture of Huaer in this region.…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

Intangible Cultural Heritage Management Using Machine Learning Model: A Case Study of Northwest Folk Song Huaer

Song

2022

Scientific Programming

View full text Add to dashboard Cite

Machine learning is the core field of artificial intelligence. It provides a guarantee for the digital intangible cultural heritage management of artificial intelligence. However, the existing theoretical and practical research points out that there are still many gaps in this field. Huaer is a folk song popular in Qinghai, Gansu, Ningxia Hui Autonomous Region, and individual regions of Xinjiang. It is known as the soul of the northwest. It is a national human intangible cultural heritage. It was listed as human intangible cultural heritage by the United Nations in September 2009. With the rapid development of network technology and machine learning, it is very important to manage the network communication and deep mining of Huaer information. In this regard, use of machine learning natural language processing to mine the information of Huaer lyrics is proposed. By constructing the Huaer model of recurrent neural network (RNN), data mining of Huaer lyrics is carried out, and the built-in language module in Python is interconnected with dynamic Web pages. Four Huaer image segmentation methods and five deep learning algorithms are proposed, and the steps of image segmentation algorithm and BP neural network algorithm based on block technology are introduced. The results can provide new ideas for the protection and inheritance of music intangible cultural heritage and provide effective and high-quality information for Huaer art researchers and lovers.

show abstract

“…One outcome was that folk song pedagogies emerged as a key issue in educational transformation (Tillmann & Salas 2006; Zhang 2010). A recent related study, for example, has suggested that the current music curriculum system that was developed from the perspective of Western and Chinese Classical music learning may be less effective in the learning of authentic folk songs (Yang & Welch, 2014). The reasons for this were believed to be: (1) oriental folk music has always been learnt by imitation (Cook, 1990); and (2) orally transmitted folksongs are living entities that always change from time to time (Palmer & Leach, 1978).…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

Pedagogical challenges in folk music teaching in higher education: a case study of Hua’er music in China

Yang

Welch

2016

Brit. J. Music. Ed.

Self Cite

View full text Add to dashboard Cite

Recent literature suggests that traditional approaches in folk music education are not necessarily compatible with the pedagogical conventions of formal music education. Whilst several recent studies have tended to define these non-classical-music learning contexts as ‘informal’, the practice of folk music that was recently introduced into Chinese Higher Music Education appears to be much more complex and fluid, at least in its real world setting. This case study presents a detailed example of the teaching and learning of folk singing in contemporary society in Western China. In this particular context, both ‘informal learning’ and ‘formal’ music practices were observed and compared, based on research data collected from four music lessons and subsequent interviews with the participants. Drawing upon the analytical evidence, the research discusses a possible pedagogical model where two apparently contrasting approaches to learning (i.e. a conservatory model vs. traditional folk learning) could coalesce to ensure more effective learning outcomes of traditional folk music in higher education contexts.

show abstract

Contemporary challenges in learning and teaching folk music in a higher education context: a case study of Hua'er music

Cited by 14 publications

References 9 publications

Digitális eszközök használata az ének-zene órán : Első osztályos tanulókkal folytatott kísérlet eredményei

Digitális eszközök használata az ének-zene órán : Első osztályos tanulókkal folytatott kísérlet eredményei

Intangible Cultural Heritage Management Using Machine Learning Model: A Case Study of Northwest Folk Song Huaer

Pedagogical challenges in folk music teaching in higher education: a case study of Hua’er music in China

Contact Info

Product

Resources

About