Controlling módszerek ismerete és alkalmazásuk az Észak-alföldi régió kis- és középvállalkozásainak gyakorlatában

Abstract

A nagyvállalatokhoz hasonlóan a kis- és középvállalkozói kör is igényli mindazokat az információkat, amelyek a vállalkozási tevékenység eredményességét és hatékonyságát tudják biztosítani az általuk hozott megalapozott vezetői döntésekkel. A nagyvállalatokhoz képest a kkv-k jelentős fejlődési potenciállal rendelkeznek, amelyet részben maguk a vállalkozások ki tudnak alakítani esetlegesen új-modern menedzsmenti – üzleti adminsztrációs módszerek bevezetésével, illetve gazdaságpolitikai intézkedések révén (=célzott és hatékony támogatási rendszerrel) lehetővé válhat számukra az a finanszírozási forrástömeg, amely a K+F+I folyamatok gerjesztésével szolgálja a versenyképesség növekedését és a hazai GDP-hez, exporthoz való nagyobb mértékű és arányú hozzájárulásukat. A tanulmányban bemutatásra kerülő elemzésben kitérünk a vizsgálati körbe bevont Észak-alföldi régióba tartozó kkv-k kvezetőinek controlling ismereteire, a controlling eszközök tudatos vagy éppen nem tudatos alkalmazására, az utódlás megítélésére, a vevői és beszállítói értékelésre és a vezetői számvitel egyes területeire. Összességében megállapítható a kis elemszámú minta alapján is, hogy a controlling eszközök használata arányos a vállalkozási mérettel, de ennek ellenére sok közepes méretű vállalkozás vezetője nem igényli a belső információk olyan mértékű gyűjtését és elemzését, amely kifejezetten tudná segíteni a döntéselőkészítés hatékonyságát, pl. a korszerű önköltségszámítási eljárások révén.

A kontrolling fejlődése a 20. századtól napjainkig

“…Az egyre inkább globalizálódó gazdasági környezet szükségszerűen együtt jár a gazdasági szervezetek növekvő információs igényével. Ez az információs igény operatív és stratégiai szinten egyaránt megjelenik (Nagy, 2016;Lakatos et al, 2020). A megfelelő minőségű, mennyiségű, aktuális információ rendelkezésre állása valamennyi hierarchiai szint esetében elengedhetetlen, a kapcsolódó tevékenységek, folyamatok tervezése, hatékonyságának ellenőrzése szempontjából egyaránt.…”

A vállalatok értékteremtőinek empirikus vizsgálata a válságok vonatkozásában

“…Ebben az esetben beszélhetünk tulajdonosi értékteremtésről, ami a tulajdonosok számára a részvények árfolyamnyereségében és a kifizetett osztalékban nyilvánul meg. Rappaport (1998) nézete szerint a vállalatvezetők elsődleges feladata a tulajdonosi érték növelése, amit stratégiaalkotással és az operatív teljesítménykritériumok meghatározásával tudnak elérni, amely a vállalatok controlling rendszereinek is az alapját képezi (Lakatos et al, 2020).…”

Az IFRS-ek szerinti követő értékelési modellek a bux index vállalatai körében

“…A globalizáció és nemzetközi vállalatok megjelenése szükségessé tette egy közös számviteli nyelv kidolgozását, ugyanis a számviteli rendszerek összehasonlíthatósága a felhasználok szempontjából elengedhetetlen [13]. Az értékteremtés meghatározása, különösen tökéletlen, információs aszimmetriákkal jellemezhető piacokon kihívást jelent a gazdasági szereplőknek, ami piaci hatékonyságvesztést eredményezhet [3].…”