COVID-19 pandémia hatása a munkavállalók fizikai aktivitására

Abstract

A globalizáció, az elmúlt évek robbanásszerű technológia fejlődése jelentősen átalakította az emberek életvitelét, melynek következtében az ülő életmódot folytató emberek száma megemelkedett. A koronavírus világjárvány tovább tetézte a helyzetet és példa nélküli állapotot eredményezett a világban. A járvány kitörésével az otthoni munkavégzés jelensége egyre inkább elterjedt a világban, ami negatív hatással lehet a munkavállalók életmódjára, mely az üléssel töltött idő növekedéséhez és a fizikai aktivitás csökkenéséhez vezethet. Jelen kutatásban a koronavírus-járvány által okozott változásokat vizsgáljuk a felnőtt korú munkavállalók fizikai aktivitásában és ülő magatartásában. Online kérdőíves keresztmetszeti kutatásunk során hólabda módszertant alkalmaztunk. A felmérés célcsoportja a felnőtt munkavállalók voltak. 108 fő töltötte ki a kérdőívet, többségében (73,1%) nők, átlagéletkoruk 37,18 év és nagy részük magas végzettséggel (Diploma: 74%, PhD: 14%) rendelkezik. Összességében megállapítható, hogy a vizsgálatunkban résztvevő munkavállalók esetén csökkent a fizikai aktivitás és megnövekedett az üléssel töltött idő mértéke. Annak ellenére, hogy kevesebbet mozogtak a megkérdezettek, a járvány hatására, nőtt az online edzésen résztvevők aránya. A válaszadók többsége részben, vagy teljes egészben otthonról végezte a munkáját a járvány időszakában, mely tovább növelheti a mozgásszegény életmódot. A különböző területen dolgozók esetén nem találtunk szignifikáns különbségeket sem a sportolással, sem pedig a munkahelyi aktivitással kapcsolatos kérdésekben. A munkahely jó lehetőség a fizikai aktivitás ösztönzésére és az üléssel töltött idő csökkentésére a munkavállalók körében, ezért fontos, hogy a vállalkozások, a döntéshozók és az egészségügyi szakemberek olyan stratégiákat dolgozzanak ki, melyekkel ez a cél elérhető.

Examination of Physical Activity and Subjective Well-Being Before and During the First Wave of the Covid-19 Pandemic Amongst the Hungarian Sportsmen and Professionals in the Sports Sector

“…Analyzing the results of our study sample, it is clear that even the sporting habits of elite athletes, recreational athletes and professionals with multiple roles were negatively affected by COVID-19, as the weekly sporting frequency and physical activity levels of participants decreased during the period of curfew, compared to the period before curfew. The results of an online cross-sectional study by Ráthonyi and colleagues, similar to our study, demonstrated a decrease in physical activity and an increase in sedentary time during the pandemic [12].…”

“…We wondered whether the sports community could maintain this level of pre-quarantine exercise habits with alternative solutions in this unusual situation, as some authors have found associations between physical activity decline, curfew restriction and the lockdown period [9][10][11]. Ráthonyi's study found that adult workers had decreased physical activity levels and increased sedentary time during lockdowns [12]. Szabó and colleagues also came to a similar conclusion for sportspeople [9].…”

Az SZTE Sportközpont online „Mozdulj!” programjának bemutatása, avagy miként lehet megvalósítani virtuálisan egy rekreációs versenyt

“…A globalizáció, az elmúlt évek robbanásszerű technológiafejlődése jelentősen átalakította az emberek életvitelét, melynek következtében az ülő életmódot folytató emberek száma megemelkedett (Ráthonyi et al 2021). A Coronavírus világjárvány kitörésével az otthoni munkavégzés jelensége egyre inkább elterjedt a világban, mely az üléssel töltött idő növekedéséhez és a fizikai aktivitás csökkenéséhez vezethet.…”

Amatőr és hobbi e-sportolók fizikai aktivitásának vizsgálata

“…Az e-sportolók versenyzés, edzés vagy mérkőzések elemzése közben is ülő tevékenységet végeznek a számítógép előtt, így az egészségüket meghatározza, hogy mellette mennyi fizikai aktivitást végeznek. Az elmúlt években az emberek életvitele is ebbe az irányba változott, elsősorban a fejlett országokban megemelkedett az ülő életmódot folytató emberek száma [12], [21]. Ülő tevékenységnek elsősorban az ülő, hátradőlt vagy fekvő testhelyzetű cselekvést tekintjük, melyek energiaigénye nem haladja meg az 1,5 MET (metabolikus ekvivalens) értéket [13].…”