Cross-border school enrolment: Associated factors in the U.S.–Mexico borderlands

Orraca, Pedro; Rocha, David; Vargas, Eunice

doi:10.1016/j.soscij.2017.07.008

Cited by 16 publications

(11 citation statements)

References 30 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Engaging in cross-border work increases by 7.9% the likelihood of being a cross-border student. In addition, some fronterizx students come from high-income households with strong ties to the U.S. (Orraca-Romero et al 2017). A 1982 Supreme Court ruling protects students from illegal immigration reprisals, yet Arizona, California, and Texas require that a student must reside within a school district to pay in-state tuition unless they have DACA status (Orraca-Romero et al 2017).…”

Section: Identities Of Transfronterizx Studentsmentioning

confidence: 99%

“…In addition, some fronterizx students come from high-income households with strong ties to the U.S. (Orraca-Romero et al 2017). A 1982 Supreme Court ruling protects students from illegal immigration reprisals, yet Arizona, California, and Texas require that a student must reside within a school district to pay in-state tuition unless they have DACA status (Orraca-Romero et al 2017). Furthermore, students are sometimes lumped together in public discourse with other immigrants, whatever their legal status, so they may feel anxious about potential antiimmigration sentiments of classmates.…”

Section: Identities Of Transfronterizx Studentsmentioning

confidence: 99%

See 1 more Smart Citation

Zooming in on the COVID-19 Pandemic in Community College Classrooms: Experiments with a Pedagogy of Place in Anthropology Courses

Mandache¹,

Browning²,

Bletzer³

2021

TLA

View full text Add to dashboard Cite

Reflecting on our recent experience of online teaching with mainly historically marginalized students at the U.S.-Mexico border, we emphasize the importance of engaging a critical pedagogy of place by creating communities of trust. We describe how the COVID-19 pandemic was experienced among us and our students, focusing on how it impacted practical aspects and the context of our teaching. We discuss four teaching strategies we implemented during the pandemic that highlight the importance of communication and flexibility in allowing students to self-pace their learning. These strategies proved useful as we began to reach a level of trust among students and gained knowledge of their needs. We conclude by describing the pandemic as a period of opportunities in which anthropology students can apply concepts from assigned readings to confront and analyze a historical moment that neither we, nor our students, had previously experienced.

show abstract

Section: Identities Of Transfronterizx Studentsmentioning

confidence: 99%

Section: Identities Of Transfronterizx Studentsmentioning

confidence: 99%

Zooming in on the COVID-19 Pandemic in Community College Classrooms: Experiments with a Pedagogy of Place in Anthropology Courses

Mandache¹,

Browning²,

Bletzer³

2021

TLA

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…For others, this practice occurs multiple times over the course of a week or weekend (Orraca et al . 2017); however, border crossing is important to all transfronterizos’ daily commutes, and it is an aspect of their cultural lives and identities that has only been minimally examined.…”

Section: A Transfronterizo Identity: Cultural Knowledge and Practicesmentioning

confidence: 99%

Transfronterizo Children’s Literacies of Surveillance and the Cultural Production of Border Crossing Identities on the U.S.–Mexico Border

Nuñez

Urrieta

2020

Anthropology & Edu Quarterly

View full text Add to dashboard Cite

This article examines the cultural production of three transfronterizo children who daily, physically cross a U.S.–Mexico international bridge. Drawing on theories of identity, border inspections, literacy, and language, the findings reveal that transfronterizo children developed literacies of surveillance, or the acquired and produced language and literacy practices to move across the surveillance, inspectors, and border. Transfronterizo children strategically used their full linguistic repertories to legitimize their border crossing identities in the context of surveillance.

show abstract

“…Az interjúkból az is kiderült, mint arra több tanulmány rávilágít (például Dustan, Ngo 2017;Marina 2014;Honvári 2012;Kmiotek-Meier, Karl 2017;Orraca et al 2017;Valle, Danitza 2015), hogy a gyermekek külföldi taníttatása jelentős plusz kiadást jelent az érintett családok számára, amit nem mindenki tud felvállalni. Ugyanakkor az intergenerációs társadalmi mobilitást jól mutatja, hogy azok a szülők, akik gyermekük ausztriai taníttatása mellett döntenek, minden rendelkezésre álló eszköz igénybevételével, közvetlen pénzbefektetéssel igyekeznek gyermeküket előnyös társadalmi helyzetbe hozni, "határozottak és elszántak abban, hogy a lehető legtovább (…) vállalják az iskoláztatást" (Andor, Liskó 1999, 41.…”

Section: Az Ausztriai Iskoláztatással Járó Többletköltségekunclassified

A határon átnyúló tanulmányi célú ingázás mint az intergenerációs társadalmi mobilitás eszköze

Horvath

2020

TéT

View full text Add to dashboard Cite

A cikk a Nyugat-Dunántúlról Ausztriába irányuló tanulmányi célú ingázást vizsgálja. Első fele a diákok határon átívelő mobilitásának elterjedtségét és főbb jellemzőit mutatja be a 2011. évi Népszámlálás és a 2016. évi Mikrocenzus adatai alapján, majd – gyermeküket osztrák nevelési-oktatási intézménybe járató szülők körében készített interjúk eredményeire támaszkodva – a határátlépéssel járó tanulási célú ingázás okainak, céljainak, illetve előnyeinek és hátrányainak ismertetése következik. A leíró statisztikai elemzés eredményei azt mutatják, hogy Magyarországról a munkavállalási céllal ingázók népes csoportja mellett jelentős számú eltartott gyermek is átjár Ausztriába tanulni. A diákok határátlépéssel járó ingázása az ország más részein is jelentős, ugyanakkor az Ausztriába irányuló oktatási célú mobilitás ezektől lényegesen eltérő jelenség: a szülőkkel készült interjúk rámutatnak arra, hogy az intergenerációs társadalmi mobilitás egyik lehetséges csatornájának tekinthető. A szülők – saját elhatározásukból – már egészen fiatal korban ausztriai óvodába, általános vagy középiskolába íratják gyermeküket, jellemzően a nyelvtanulás és a későbbi munkavállalás reményében. E döntés mögött a szülőknek az a törekvése áll, hogy gyermekeiknek az iskoláztatás révén minél jobb esélyeket kínáljanak az életben való boldogulásra, számukra kedvezőbb lehetőségeket rejtő jövőt biztosítsanak. Az ausztriai taníttatás tehát távlati döntésnek számít. Összességében azonban úgy látszik, hogy a határ közelében élő családoknak csak töredéke dönt az osztrák iskoláztatás mellett. Ez a döntés részben a család anyagi helyzetének és társadalmi kapcsolatainak, részben pedig az ingázással töltött idő, és a tömegközlekedéshez való hozzáférés függvénye. Akik viszont külföldön iskoláztatják gyermeküket, elkötelezettek az iskolai képzés Ausztriában történő befejezése, valamint gyermekük későbbi külföldi munkavállalása mellett.

show abstract

Cross-border school enrolment: Associated factors in the U.S.–Mexico borderlands

Cited by 16 publications

References 30 publications

Zooming in on the COVID-19 Pandemic in Community College Classrooms: Experiments with a Pedagogy of Place in Anthropology Courses

Zooming in on the COVID-19 Pandemic in Community College Classrooms: Experiments with a Pedagogy of Place in Anthropology Courses

Transfronterizo Children’s Literacies of Surveillance and the Cultural Production of Border Crossing Identities on the U.S.–Mexico Border

A határon átnyúló tanulmányi célú ingázás mint az intergenerációs társadalmi mobilitás eszköze

Contact Info

Product

Resources

About