Cserszegtomaj területhasználatának vizsgálata geoinformatikai módszerekkel

Abstract

Az elmúlt évszázadokban a települések helyválasztását és életét hazánkban is jelentős mértékben befolyásol-ták a természeti adottságok. Számos kutató foglalkozott már egy-egy település, vagy kisebb-nagyobb téregység vizsgálata során ezekkel a kérdésekkel (Beluszky, 1999;Elekes, 2008;Frisnyák, 1990;Gyenizse, 2001aGyenizse, , 2001bGyenizse, , 2005Gyenizse & Kovács, 1999, 2000Gyenizse, Lovász, & Tóth, 2011;Hajnal, Pirisi, & Trócsányi, 2009;Lovász, 1982;Marosi & Szilárd, 1974;Mendöl, 1963;Mohos, 1988;Pécsi, 1984;Perényi, 1975;Tóth, 1981;Wilhelm, 1997). A kiválasztott 8 km 2 -es terület vélemé-nyem szerint a település legjellegzetesebb része és jól tükrözi az ott lezajló változásokat.Cserszegtomaj hegyközség képét évszázadokon keresztül a mezőgazdasági művelés sajátosságai határozták meg és ez a település mai állapotára is hatással van. A gazdál-kodást a természeti viszonyok is befolyásolják, a magasság, lejtődőlés és kitettség összefügg a területhasználattal. Ezért szolgálhat ez a tanulmány példaként a domborzatból levezethető információ sokrétű felhasználhatóságára.A Balaton környékének részletes tanulmányozása id. Lóczy Lajos vezetésével valósult meg 1891-től, melynek összefoglaló kötetét is ő maga írta meg (Lóczy, 1920). A széleskörű kutatások következtében a Balaton és kör-nyezete rendkívül alaposan leírt területté vált. 1913-ban jelent meg a Balaton monográfia sorozat földtani kötete, "A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése" (Lóczy, 1913). A mű a Keszthelyi-hegység kutatásának is az egyik legfontosabb állomása. A 20. században egyre pontosabb földtani tér-képek születtek, Bohn Péter 1979-ben új eredményekkel egészítette ki a korábbi ismereteket (Bohn, 1979). 1999-ben id. Lóczy Lajos születésének 150. évfordulóján jelent meg a Balaton-felvidékről 1 : 50 000-es méretarányú földtani térkép és hozzá tartozó magyarázó kötet (Budai et al., 1999).Jelen munka szempontjából azok a történelmi források fontosak, amelyek pontos számszerű adatokat szolgáltat-nak a népességről, a területhasználati típusokról, vagy a település egyéb jellemzőiről. Ilyeneket találunk Bontz Jó-zsef "Keszthely város monográfiája" c. művében (Bontz,