Jelen kutatásban egy speciális populációt, a hivatásos táncosokat (n=163) tanulmányoztunk, akik számára a karanténidőszak ellehetetlenítette, hogy a megszokott módon gyakorolhassák a hivatásukat. Fontosnak tartottuk körbejárni, hogy hogyan képesek a táncművészek megbirkózni ezekkel a kihívásokkal, milyen módon érdemes őket támogatni. Vizsgálatunkban a mentális jóllétet, a rezilienciát, a sportolói megküzdési módokat és a karanténhelyzetre adott specifikus válaszokat mértük. A táncosok mentális jóllétére a legerősebb hatást az általános, rugalmas ellenállóképességük (reziliencia) gyakorolta, ugyanakkor merítettek a hivatásos tánc során jó esetben erősödő csapásokkal való megküzdési képességükből. A helyzetspecifikus változók közül a Covid-19-cel kapcsolatos aggodalmak és szorongások, az unatkozás mértéke és az önsegítő technikák alkalmazása bizonyultak kiemelkedőnek. A vizsgálatból kiderült, hogy a táncos mintát a Covid-19-cel kapcsolatos általános aggodalmak mellett specifikus aggodalmak is jellemzik (testsúlykontroll, mozgási készségek romlása, visszatérés nehézségei). Érdemes lenne kiemelt figyelmet fordítani olyan hatékony intervenciós eljárásokra táncosok körében, ahol megfelelő önsegítő és coping technikákat tudnak elsajátítani ezzel növelve a rezilienciájukat, hiszen bár a karanténhelyzet speciális időszak volt, a táncosok életében hasonló helyzetek – például sérülés, társulatváltás, utazások, gyermekvállalás – gyakran ismétlődnek.