Defining a successful commercial asteroid mining program

Andrews, Dana; Bonner, K.D.; Butterworth, A.; Calvert, H.R.; Dagang, B.R.H.; Dimond, K.J.; Eckenroth, L.G.; Erickson, Jennifer; Gilbertson, B.A.; Gompertz, N.R.; Igbinosun, Osazonamen; Ip, T.J.; Khan, Bashir; Marquez, S.L.; Neilson, N.M.; Parker, C.O.; Ransom, Elizabeth; Reeve, Bradley; Robinson, Thomas W.; Rogers, Michelle; Schuh, P.M.; Tom, C.J.; Wall, S.E.; Watanabe, Naoya; Yoo, Chul

doi:10.1016/j.actaastro.2014.10.034

Cited by 56 publications

(23 citation statements)

References 1 publication

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…az állami és magánszféra ilyen élénkítő-diverzifikációs együttműködése egyfelől alapulhat hagyományos megrendeléseken, amelyek fedezik a magáncég költségeit és profitját, másfelől az állami partner előírhatja meghatározott feladatok teljesítését adott időpontig. ezzel szelektálhat a partnerek által vázolt műszaki elképzelések életképessége között aszerint, hogy azok képesek-e eljutni a következő szintre, továbbá az állam nem kockáztatja a teljes tőkeráfordítását, csupán az előző időpontbeli teljesítést követően kifizetett pénzösszegeket (Anderson [2013]). ebből a szempontból eltér a hagyományos -az állami és a magánszféra együt-tes részvételére (ppp) építő -modelltől, amelyben "a projektkockázatokat a projektben részes partnerek kockázatkezelési képességei alapján arányosan osztják meg" (Braunné [2010] 131.…”

Section: áLlami Magvető Tőkeunclassified

“…a nemzetközi hátterű vállalatok nehezen vagy egyáltalán nem függet-leníthetik tevékenységüket más szervezetek pozitív és negatív hatásaitól, míg egy újonnan érkező szereplő még képes lehet megvalósítani minden részegység házon belüli gyártását. a cots program és eredményei az űrprogram kezdetétől fogva a nasa az általa használt fellövőrendszereket (rakéták, űrhajók), valamint a holdkompokat és az űrállomásmodulokat is külső, a védelmi és légiiparban tevékenykedő beszállítóktól (például boeing, lockheed martin) vásárolta meg (Anderson [2013]). …”

Section: áLlami Tőke Az Egyesült áLlamok űRiparábanunclassified

“…a vállalatok legfőbb jellemzőit a 2. táblázat foglalja össze. (Anderson [2013]). a cég időközben komoly mennyiségű, a műholdak fellövésére vonatkozó megrendelést gyűjtött össze távközlési szolgáltatóktól, 13 ami pedig tovább javította a készpénztermelő képességet (és növelte a megbízhatóság fokozásához szükséges fellövésszámot).…”

Section: A Cots Programban éRintett Vállalatokunclassified

See 2 more Smart Citations

Állami magvető tőke és a kereskedelmi űrhajózás új modelljének első évtizede

Kiss¹,

Kosztopulosz²,

Udvari³

et al. 2017

Közgazdasági Szemle

View full text Add to dashboard Cite

Közgazdasági szemle , lX iV. éVf., 2017. ápr ilis (421-439. o.) Kiss gábor dáVid-Kosztopulosz andreász-udVari beáta-KoVács HajnalKa állami magvető tőke és a kereskedelmi űrhajózás új modelljének első évtizede Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA egy évtizede indította el a Kereskedelmi Orbitális Szállítási Szolgáltatások (COTS) elnevezésű programját, amelyben -szemben az általános gyakorlatával -magánűrhajózási cégektől vásárol teher-és személy-szállítási kapacitást. Ennek az újfajta, a világűr gazdasági kiaknázását előmozdító modellnek az elemzésekor bemutatjuk a COTS programban szereplő vállalatok hát-terét, stratégiájukat és finanszírozásukat majd Heckit-féle panelregresszió segít-ségével megvizsgáljuk az egyes vállalatok programba kerülését és rendelésállomá-nyát -tekintettel arra, hogy a NASA eredetileg innovatív startup vállalatok által megvalósított, olcsón üzemeltethető platformok létrehozását tűzte ki célul. A program eredményeit elemezve megállapítható, hogy az eredeti célcsoportból csak egy innovatív vállalatot sikerült felnevelni, a többi résztvevő ugyanis a repülési-védelmi szektor hagyományos szereplői közül került ki. Emellett a kapott NASA-megrendelé-sek összege a múltbeli repülések számától és nem a fajlagos költségek szintjétől függött. Journal of Economic Literature (JEL) Kód: G24, H54, L52, L91, O43. az űrkorszak kezdete óta meghatározó az az üzleti modell, amelyben az egyes országok űrügynökségei megvásárolják a rakomány és a személyzet fellövéséhez szükséges platformokat a jellemzően védelmi szektorban tevékenykedő beszállító-tól. mindez bilaterális monopólium kialakulásához vezetett: az amerikai űrügy-nökség (nasa) esetében a boeing-lockheed martin, az európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) esetében az arianespace, 1 az orosz állami űrügy-nökség (roscosmos) esetében az rKK energia szolgáltatja a kis szériában gyártott 1 az arianespace s.a. beszállítói bázisa a következő módon oszlik el: franciaország 64, német-ország 20, belgium és olaszország 3-3, svédország és svájc 2,5-2,5, Hollandia és spanyolország 2-2, norvégia és dánia 0,1-0,1 százalék (http://www.arianespace.com/service-and-solutions/).Kiss Gábor Dávid a szegedi tudományegyetem gazdaságtudományi Kar egyetemi adjunktusa (e-mail kiss.gabor.david@eco.u-szeged.hu). Kosztopulosz Andreász a szegedi tudományegyetem gazdaságtudományi Kar egyetemi docense. Kovács Hajnalka a magyar tudományos akadémia szegedi biológiai Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa. Udvari Beáta a szegedi tudományegyetem gazdaságtudományi Kar egyetemi adjunktusa. a kézirat első változata 2017. január 29-én érkezett szerkesztőségünkbe.

show abstract

Section: áLlami Magvető Tőkeunclassified

Section: áLlami Tőke Az Egyesült áLlamok űRiparábanunclassified

Section: A Cots Programban éRintett Vállalatokunclassified

See 1 more Smart Citation

Állami magvető tőke és a kereskedelmi űrhajózás új modelljének első évtizede

Kiss¹,

Kosztopulosz²,

Udvari³

et al. 2017

Közgazdasági Szemle

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Existing research on asteroid mining has mainly looked into its economic viability [2], [6], [10], [11], technological feasibility [2], [12]- [17], cartography of asteroids [18], [19], and legal aspects [20]- [22]. More recently, environmental arguments for asteroid mining have been made, in particular with regards to platinum group metals [23]- [25].…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

“…In the following, we will focus on the economic viability of asteroid mining. Andrews et al [6] have analysed the economic viability of a specific asteroid mining architecture, using Net Present Value (NPV) analysis. Busch [10] provides an analysis of an asteroid mining architecture using magnetic sails and highefficiency solar cells.…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

A techno-economic analysis of asteroid mining

Hein¹,

Matheson²,

Fries³

2020

Acta Astronautica

View full text Add to dashboard Cite

Asteroid mining has been proposed as an approach to complement Earth-based supplies of rare earth metals and supplying resources in space, such as water. However, existing studies on the economic viability of asteroid mining have remained rather simplistic and do not provide much guidance on which technological improvements would be needed for increasing its economic viability. This paper develops a techno-economic analysis of asteroid mining with the objective of providing recommendations for future technology development and performance improvements. Both, in-space resource provision such as water and return of platinum to Earth are considered. Starting from first principles of techno-economic analysis, gradually additional economic and technological factors are added to the analysis model. Applied to mining missions involving spacecraft reuse, learning curve effect, and multiple spacecraft, their economic viability is assessed. A sensitivity analysis with respect to throughput rate, spacecraft mass, and resource price is performed. Furthermore, a sample asteroid volatile mining architecture based on small CubeSat-class spacecraft is presented. It is concluded that key technological drivers for asteroid mining missions are throughput rate, number of spacecraft per mission, and the rate in which successive missions are conducted.

show abstract

Kontinuierliche Extraktion benachbarter Metalle im Durchstrombetrieb – ein disruptiver ökonomischer Ansatz zur In‐situ‐Rohstoffgewinnung auf Asteroiden?

Hessel¹,

Tran

Orandi³

et al. 2020

Angewandte Chemie

View full text Add to dashboard Cite

Um eine In‐situ‐Rohstoffgewinnung (ISRU) auf Asteroiden zu realisieren, muss zunächst das Gewichts/Kosten‐Problem gelöst werden. Dafür wird es nötig sein, von Grund auf neue Technologien zu entwickeln. Basierend auf diesem Ansatz diskutiert dieser Aufsatz, inwiefern chemische Prozessintensivierung bei der Entwicklung disruptiver Technologien und Geschäftsmodelle im Bereich der ISRU helfen kann und inwiefern hiervon auch bestehende “Erd”‐Industrien und Raumfahrt‐Start‐Ups profitieren können. Die betrachtete disruptive Technologie ist die kontinuierliche Lösungsmittel‐basierte Mikroflow‐Extraktion, und als weiteres disruptives Element wird die Verwendung ionischer Flüssigkeiten diskutiert. Bei der untersuchten Weltraumtechnologie handelt es sich um den zukünftigen Asteroidenbergbau, und der Fokus liegt auf dem finalen Schritt: der Aufreinigung der abgebauten und ausgelaugten Metallmischung. Der ökonomische Schlüsselschritt wird definiert als die Reduktion der Menge des beim Asteroidenbergbau verwendeten Wassers. Dieser Aufsatz diskutiert die Effizienz und den Umfang möglicher Wege zur Wassereinsparung bis hin zum technologischen Limit der aktuell effizientesten Erd‐basierten Prozessintensivierungen in diesem Bereich und deren physikalische Limitierungen.

show abstract

Defining a successful commercial asteroid mining program

Cited by 56 publications

References 1 publication

Állami magvető tőke és a kereskedelmi űrhajózás új modelljének első évtizede

Állami magvető tőke és a kereskedelmi űrhajózás új modelljének első évtizede

A techno-economic analysis of asteroid mining

Kontinuierliche Extraktion benachbarter Metalle im Durchstrombetrieb – ein disruptiver ökonomischer Ansatz zur In‐situ‐Rohstoffgewinnung auf Asteroiden?

Contact Info

Product

Resources

About