Did Suicide Numbers Diverge from Pre-Existing Trends During the First 9-15 Months of the COVID-19 Pandemic? Interrupted Time Series Analyses of Total and Sex- and Age-Specific Suicide Counts in 33 Countries

Öngyilkossági halálozás Magyarországon a COVID–19-pandémia idején.

“…A COVID-19-pandémia széles körű társadalmi, egészségügyi és gazdasági velejárói miatt a világ számos országában tették fel a kutatók a kérdést, hogy vajon befolyá-solja-e a járvány a társadalom öngyilkossági mutatóit, és ha igen, milyen irányba [20,21,23,26,27,30,33]. Az eddig publikált, más országokban elvégzett felmérések nagyobb része inkább a szuicid ráták csökkenéséről/ változatlanságáról, mintsem azok emelkedéséről számoltak be a COVID-19-járvány kitörése utáni időszak tekintetében [1,23].…”

“…A COVID-19-pandémia széles körű társadalmi, egészségügyi és gazdasági velejárói miatt a világ számos országában tették fel a kutatók a kérdést, hogy vajon befolyá-solja-e a járvány a társadalom öngyilkossági mutatóit, és ha igen, milyen irányba [20,21,23,26,27,30,33]. Az eddig publikált, más országokban elvégzett felmérések nagyobb része inkább a szuicid ráták csökkenéséről/ változatlanságáról, mintsem azok emelkedéséről számoltak be a COVID-19-járvány kitörése utáni időszak tekintetében [1,23]. A hazai adatokat vizsgálva munkacsoportunk a járvány első, még csonka éve (azaz a 2020 márciusától decemberéig tartó időszak) kapcsán azt találta, hogy a magyar szuicid halálozásnak a hosszú évek óta tartó, monoton módon csökkenő trendje véget ért, és a teljes populáció, ezen belül a férfiak körében kifejezett (16%-os, illetve 18%-os), statisztikailag szignifikáns emelkedés mutatkozott a járvány által érintett hónapokban ahhoz a tényellentétes állapothoz képest, hogy a járvány nem következik be (a jelen dolgozatban a 2020-as járványhónapokra kalkulált emelkedések ennél kisebbek voltak, amit magyarázhat, hogy a jelen és a korábbi tanulmány eltér egymástól a vizsgált időszak hosszúságában, a vizsgált eredményváltozó típusában [ráta vs. esetszám] és az alkalmazott módszer tekintetében is) [1].…”

“…A hazai adatokat vizsgálva munkacsoportunk a járvány első, még csonka éve (azaz a 2020 márciusától decemberéig tartó időszak) kapcsán azt találta, hogy a magyar szuicid halálozásnak a hosszú évek óta tartó, monoton módon csökkenő trendje véget ért, és a teljes populáció, ezen belül a férfiak körében kifejezett (16%-os, illetve 18%-os), statisztikailag szignifikáns emelkedés mutatkozott a járvány által érintett hónapokban ahhoz a tényellentétes állapothoz képest, hogy a járvány nem következik be (a jelen dolgozatban a 2020-as járványhónapokra kalkulált emelkedések ennél kisebbek voltak, amit magyarázhat, hogy a jelen és a korábbi tanulmány eltér egymástól a vizsgált időszak hosszúságában, a vizsgált eredményváltozó típusában [ráta vs. esetszám] és az alkalmazott módszer tekintetében is) [1]. Így az első járványév adataiból kiindulva hazánk azon kevés országok közé tartozik (Nepál, Spanyolország, India, Japán és Puerto Rico mellett), amelyekben a járvány kitörése után a nemzeti szuicid ráta kedvezőtlen irányú fordulatot vett [21,23,26,27]. Figyelembe véve ezt, valamint azt is, hogy bizonyos teóriák szerint a nagy léptékű katasztrófák késleltetett módon vezetnek a szuicid ráta növekedéséhez [36,37], úgy gondoltuk, hogy érdemes megvizsgálni, hogyan alakul hosszabb távon a pandémia során a hazai szuicid halálozás, így a jelen tanulmányban már a 2021-es év esetszámaival kiegészített adatsorokat használtuk.…”

“…Ugyanakkor mivel a szuicídium háttere közismerten multifaktoriális, továbbá mivel a pandémia egyszerre van hatással nagyon sok szuicidrizikó-és néhány esetben protektív faktorra, nehéz előre jelezni, hogy a járvány kapcsán megváltozott számtalan tényező eredője végül is milyen irányba és mértékben változtatja meg a szuicid rátát [1]. Ezzel összhangban az eddig publikált, számtalan ország adatsorait elemző vizsgálatok, illetve az ezeket áttekintő összefoglaló tanulmányok eredményei nem egységesek: a legtöbb országban csökkenés vagy nem szignifikáns változás jellemezte a COVID-19-időszakot a befejezett szuicídiumok számának tekintetében, és csak néhány országban (köztük Nepál, Spanyolország, India, Japán) észleltek emelkedést (megjegyzendő, hogy a legtöbb tanulmány csak a 2020-ból származó adatokat vizsgálta, és jelenleg csak néhány olyan vizsgálat érhető el, amely már a 2021-es év adatait is elemezte) [1,[20][21][22][23][24][25][26][27][28][29][30][31][32][33][34]. Az országok nagy részében észlelt csökkenést sokan az ún.…”

Commentary on Lange et al.: Acute alcohol use before suicide—is it contributing to an increase in suicide rates in the United States?

“…However, during subsequent waves some states in the United States indicate a later increase [12]. This appears to be most notable in women and young people.…”