A cerebrovascularis megbetegedéseket gyakran követik pszichiátriai, neuropszichiátriai kórképek, amelyek közül a poststroke-depresszió fordul elő a leggyakrabban. A poststroke-depresszió gyakorisága a stroke-ot követő első év során 30-35%-ra tehető. A szerzők az irodalmi adatok alapján áttekintik az agyi vérkeringészavart követő hangulatzavar prevalenciáját, patogenezisét, prediszponáló tényezőit, terápiás lehetőségeit. Az utóbbi időben egyre több közlemény felveti a prevenció lehetőségét is. A magas prevalencia ellenére az agyi vérkeringészavart követő hangulatzavart gyakran nem ismerik fel, a kezelés elmaradása pedig hátrányosan befolyásolja a betegek rehabilitációját, élet-minőségét, a kognitív funkciókat, illetve a stroke-ot követő mortalitást. Orv. Hetil., 2014, 155(34), 1335-1343.Kulcsszavak: poststroke-depresszió, epidemiológia, befolyásoló tényezők, kezelés, megelőzés
Post-stroke depressionCerebrovascular diseases are associated with a high incidence of psychiatric disorders. Depressive illness after stroke has been extensively investigated during the last three decades. Post-stroke depression is estimated to occur in 30-35% of the patients during the fi rst year after stroke. Numerous studies have given information on its prevalence, pathogenesis, clinical course, treatment and prevention. Despite the high level of comorbidity, depressive symptoms appear to remain frequently unrecognized and untreated. This has a negative effect on the rehabilitation, quality of live, cognitive function and mortality of stroke patients. A cerebrovascularis kórképek világszerte népbetegség-nek számítanak. A javuló akut ellátásnak és a stroke-osztályok elterjedésének köszönhetően határozott javulás fi gyelhető meg -főleg a fejlett ipari országokban -az agyvérzést és az agyi ischaemiás keringészavart követő mortalitásban [1].
KeywordsHazánkban az elmúlt években bár a nőknél 13%-kal, a férfi aknál 15%-kal csökkent az agyi érbetegségek okozta halálozás, 2012-ben a stroke férfi aknál a 3. leggyakoribb, nőknél a leggyakoribb halálok volt [2].A stroke és a depresszió kapcsolata epidemiológiailag két szempontból vizsgálható: a depresszió tekinthető-e a stroke kockázati tényezőjének; illetve a stroke után gyakori-e a depresszió, illetve gyakoribb-e, mint a hasonló életkorban jelentkező krónikus korlátozottsággal járó egyéb betegségekben. Az első kérdésre két összefoglaló vizsgálat ad pozitív választ. Hellmann-Regen és munkatársai [3] azt találták, hogy a major depresszió növeli az agyi érkatasztrófa kialakulásának kockázatát és negatív hatással van a stroke kimenetelére. Pan és munkacsoportja [4] egy áttekintő vizsgálatban ugyancsak arra a következtetésre jutott, hogy a depresszió jelenléte szignifi kánsan növeli a stroke morbiditását és mortalitását.