A dél-amerikai Amazonas folyó közelében található közel egy méter vastagságú, fekete színű talajtípus szénben, kalciumban, magnéziumban, foszforban és mikroelemekben egyaránt gazdag. Becslések szerint Amazónia területének 10%-át borítja az említett "Fekete Föld", idegen néven "Terra Preta" talaj (VERHEIJEN et al., 2009). Termékenységének fő oka az az elhalt, termikus bomláson átesett biomassza-tömeg, amely a trópusi éghajlat alatt, oxigénmentes környezetben, hosszú ideig képes az adott talaj tulajdonságait kedvező irányba befolyásolni. A kimutatott pozitív hatá-sok legfőbb okaként a talaj jobb levegőzöttségét, optimálisabb vízgazdálkodási tulajdonságait és az így közvetlenül és közvetve létrejött nagyobb mikrobiológiai aktivitást tartják, ami javítja a növények tápanyagellátását (RÉKÁSI & UZINGER, 2015).Az ilyen "szenesítési" folyamat során létrejött terméket nevezi a szakirodalomannak biológiai, természetes eredetére is utalva -"biochar"-nak, bioszénnek (LEH- MANN et al., 2009). A bioszén mesterséges előállítása különböző mezőgazdasági és ipari eredetű szerves "hulladék-anyagokból" és melléktermékekből is egyre perspektivikusabb, jelenleg már igen sokrétű előállítási mód és felhasználási javaslat körvonalazódik. A mesterséges előállítás módjától és a felhasznált alapanyagoktól függően megkülönböztetünk "piroszén"-t és "hidroszén"-t, melyet az ipari hulladék-anyagok nagy nyomáson és hőmérsékleten, levegő kizárásával és/vagy forró vízgőzzel történő szenesítésével állítanak elő. A talajokban történő alkalmazásra elsősorban a biológiai eredetű szén-termékek javasolhatók, mert összetételük elő-nyösebb a növénytáplálás szempontjából. Kérdésként merülnek fel azonban az alábbiak: A bioszén a talaj-növény-mikróba kapcsolatra kifejtett hatásai valóban minden esetben kedvezőek? Vannak alkalmazásának idő-és mennyiségi korlátai? Melyek a bioszén hatásait leginkább befolyásoló környezeti tényezők? A hatások közvetlenül vagy közvetve jelennek meg a talajok-fizikai kémiai tulajdonságain keresztül, vagy önállóan a talaj-növény-mikróba rendszerben?