Early identification of palliative care patients in general practice: development of RADboud indicators for PAlliative Care Needs (RADPAC)

Thoonsen, Bregje; Engels, Yvonne; Rijswijk, Eric van; Verhagen, Stans; Weel, Chris van; Groot, Marieke; Vissers, Kris

doi:10.3399/bjgp12x654597

Cited by 109 publications

(116 citation statements)

References 51 publications

Supporting

Mentioning

110

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Triggers for referral to palliative care have been developed based on symptoms or sentinel events but such guidelines often look like criteria for hospice referral rather than for early palliative care [62] Similar triggers and guidelines have been developed for inpatient referrals which are based on symptoms or events as a means of involving palliative specialist in crisis management [63,64]. These guidelines if used in the outpatient setting would lead to late referrals.…”

Section: Triggers Versus Automatic Referral For Palliative Carementioning

confidence: 98%

Promoting further use of palliative care in cancer care centers

Davis

Carrino

2016

Expert Review of Quality of Life in Cancer Care

View full text Add to dashboard Cite

Palliative care has changed since its inception with Dr Balfour Mount in 1976. It is moving slowly from the care of the dying (which is still an important part of palliative care) and crisis intervention to integrated care with oncology early in the course of advanced cancer. Several studies have demonstrated the advantages to this approach. In this review we will discuss indicators of structure process and outcomes, outcomes to integration, components to successful integration of care and barriers to integrated care. Family financial toxicity related to cancer care is a growing problem that will need to be measured as an outcome to integrated care ARTICLE HISTORY

show abstract

Section: Triggers Versus Automatic Referral For Palliative Carementioning

confidence: 98%

Promoting further use of palliative care in cancer care centers

Davis

Carrino

2016

Expert Review of Quality of Life in Cancer Care

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…COPD-s betegeknél a súlyos légúti obstrukció (FEV 1 <30%) vagy restriktív defi cit (vitálkapacitás<60%), tartós oxigénkezelés kritériumainak fennállása (PaO 2 <55 Hgmm), ortopnoe, visszatérő légúti infekciók miatti gyakoribb hospitalizáció, jobbszívfél-elégtelenség, nyugalmi tachycardia jelzik a betegség előrehaladottabb stá-diumát és a fokozottabb palliatív ellátási igényt [38,39].…”

Section: áBraunclassified

“…stádi-um), a szívelégtelenség exacerbatiói miatti gyakoribbá váló hospitalizáció és sürgősségi ellátás, diuretikumkezelés melleti testsúlynövekedés és a kórelőzményben szereplő szívmegállás mind a betegség egy igen előrehala-dott stádiumát jelzik, amely stádiumban a betegek és családjaik már egy komplex, holisztikus látásmódot igénylő ellátásra szorulnak [36,39].…”

Section: áBraunclassified

Nem daganatos, krónikus progresszív betegségek palliatív ellátása

et al. 2015

View full text Add to dashboard Cite

Európában évente 2,5 millió ember halálát daganatos és egyéb előrehaladott stádiumú krónikus betegség okozza. Ez a szám várhatóan növekedni fog az európai népesség elöregedése miatt. A krónikus progresszív betegségben szenvedők jelentős hányadának halálát elnyújtott életvégi stádium előzi meg. Ebben a szakaszban a betegeknek súlyos tünetei, fájdalmai vannak, amelyek szükségessé teszik tüneti kezelésüket, palliatív ellátásukat. Sokszor nehézségekbe ütközik a betegek életkilátásainak megítélése, a betegség prognózisának becslése, és emiatt a fokozott palliatív ellátá-si igényű betegek korai meghatározása, kiválasztása. Az alábbi közlemény a "jó palliatív ellátás" alapelemeinek ismertetése során a leggyakrabban előforduló krónikusbetegség-lefolyási modelleket és azokat a faktorokat is bemutatja, amelyek használata segíti a gyakorló orvosokat abban, hogy könnyebben felismerjék a fokozott palliatív ellátási igényű betegeket és ezáltal már a betegség korábbi szakaszában is a betegek igényeinek megfelelőbb ellátást nyújthassanak. Orv. Hetil., 2015, 156(42), 1703-1709. Kulcsszavak: palliatív ellátás, daganat, krónikus betegség Palliative care in non-cancer chronic progressive diseasesMalignant and other chronic diseases cause the death of 2.5 million people in Europe annually. It is anticipated that this number will grow due to the aging of the European population. The death of a signifi cant proportion of patients having progressive chronic disease is preceded by an extended end of life stadium. In this stage the patients have severe symptoms and pain that necessitate their symptomatic treatment and palliative care. The assessment of the life expectancy of patients, estimation of the prognosis of their illness and, therefore, selection of patients with a need of intensifi ed palliative care often pose diffi culties. This paper provides a summary on the basic elements of "good palliative care". It introduces the most frequent models for the procession of chronic diseases and those indicators that help practicing doctors to recognise easier patients with a need of intensifi ed palliative care, and as a result provides more adequate medical attendance that is better suited to the specifi c needs of the patients. A WHO defi níciója szerint a palliatív ellátás a beteg hatékony, teljes körű ellátása akkor, amikor a betegség nem reagál a gyógyító célú kezelésekre, és amikor a fájdalom és egyéb tünetek enyhítése, megelőzése, valamint a pszichológiai, szociális és spirituális problémák megoldása kiemelkedő jelentőségű feladat. A palliatív ellátás átfogó célja a lehető legmagasabb életminőség biztosítása a beteg és családja számára. A palliatív ellátást nemcsak köz-vetlenül a halál előtti időszakra kell korlátozni, hanem már a betegség egy korábbi fázisában meg kell kezdeni.A daganatos és egyéb krónikus betegségekben szenvedők száma világszerte növekszik [1]. A palliatív ellátás koncepciója jórészt a daganatos betegek ellátásából szár-

show abstract

“…Threequarters of deaths in the UK are from noncancer causes, yet these patients make up a minority of patients on GP palliative care registers 7 often only being recognised as needing end-of-life care when very close to death. 8 Criteria for earlier identification of non-cancer patients approaching the end of life have recently been developed, 9 although the communication challenges are compounded by a reluctance to discuss end-of-life care. 10,11 As Sharp et al report in this issue of the Journal, 12 it is challenging but crucial to acknowledge the uncertainties of end-of-life care with patients and families, especially in nonmalignant disease.…”

Section: The Key Issuesmentioning

confidence: 99%