A pikkelysömör kialakulásában és progressziójában a betegek és az orvosok jelentős hányada a stresszt tartja az egyik legfontosabb rizikótényezőnek. Mivel a stresszor és hatásai is egyaránt szubjektumfüggőek és így nehezen mérhe-tőek, sokáig csupán kevés, a stressznek a betegség kialakulásában játszott szerepét vizsgáló tanulmány készült. Az elmúlt években azonban egyre több nívós, objektív mérésekkel alátámasztott vizsgálat született, amelyek új, érté-kes adatokkal szolgáltak a háttérben zajló patofi ziológiai folyamatok megértéséhez. A szerzők a szakirodalomban fellelhető stresszexpozíciót és -percepciót befolyásoló pszichológiai (alexithymia, személyiség, hangulat) és a stresszválaszt szabályozó biológiai (kortizol-, adrenalinszintek, neurogén gyulladás) tényezőket elemző vizsgálatokat integratív, pszichoszomatikus szemlélettel tekintik át, és bemutatják, hogy az eddig főleg csak tapasztalati szinten bizonyí-tott kapcsolatot egyre több modern, magas színvonalú kutatási eredmény igazolja. Ismerve a stresszcsökkentő pszichofarmakológiai és pszichoterápiás intervenciók sikerességét a pikkelysömör kezelésében és a betegek életminő-ségének javításában, a szerzők bíznak abban, hogy tanulmányuk hozzájárul a pszichoszomatikus szemlélet szélesebb körű elterjedéséhez a mindennapi bőrgyógyászati gyakorlatban. Orv. Hetil., 2014, 155(24), 939-948.
Kulcsszavak: pikkelysömör, stressz, személyiség, kortizol, neurogén gyulladás
Psychological and biological background of the interaction between psoriasis and stressStress is considered as a major contributor to the development and exacerbation of psoriasis by a signifi cant proportion of patients and dermatologists. As both stressor and its effects are subject-dependent, thus extremely diffi cult to measure, our understanding of the exact role of stress in disease development was limited for a long time. In the past decade several new studies were carried out which expanded our knowledge on the pathophysiologic processes linking stress to psoriasis via with their objective measurements and the applied new techniques. The authors review the current literature of both psychological (alexithymia, personality, affect) and biological (cortisol, epinephrine, neurogenic infl ammation) factors infl uencing stress perception and response in psoriasis. Results of recent investigations support previous reports about the interaction between stress and psoriasis with objective evidence. Knowing how effective stress-reducing psychopharmacologic and psychotherapeutic interventions are in the treatment of psoriasis the authors hope that this review contributes to a wider acceptance of the psychosomatic attitude in everyday dermatologic practice.