Effect of Shape of Cutting Edge on Face Milled Surface Topography

A homlokmarás kutatásának főbb eredményei : 2. rész: Az érdesség és alakhiba vizsgálata, forgácsolási paraméterek optimalizálása

“…Felhő és szerzőtársai különböző forgácsoló élgeometriákkal mart felületek topográfiáját elemezték (Felhő et al, 2020). A forgácsolási kísérletek elvégzése után összehasonlították a felület 2D és 3D érdességi paramétereit.…”

A felületi érdesség CAD alapú modellezése nagytermelékenységű forgácsoló eljárásoknál

“…A [2]-ben további két lapkát vizsgáltunk a körlapka mellett, hasonló módszer alkalmazásával: egy R215.44-15T308M-WL típusú rombusz alakú valamint egy SEKN 1203 AFTN JC5030 típusú négyszög alakú forgácsoló lapkát. Az alkalmazott technológiai paraméterek a következők voltak: ap = 0,8 mm; fz = 0,4 mm; vc = 200 m/perc, ae = 58 mm.…”

Homlokmarással előállított síkfelületek érdességi és inhomogenitási vizsgálata

“…Ezeket a befejező megmunkálás során kell elérni, melynek célja az alkatrészrajzon előírt érdességi és pontossági követelmények teljesítése [2]. Ilyen befejező megmunkálást jelenthet a homlokmarás is, melyet széles körben alkalmaznak síkfelületek létrehozására nagy méretpontossággal, megfelelő síklapúsággal és jó felületi minőséggel [3,4]. Kiterjedt kutatási munkák folynak a működési követelményeknek megfelelő felületi érdesség elérése érdekében homlokmarásnál is, ezekről számos publikációkban írnak; néhány következtetést az alábbiakban bemutatok [5].…”

“…Egy másik gyakori vizsgálati módszer a szimulációs modellek vagy numerikus számítási módszerek alkalmazása, ahol a felületi érdességet elemző vagy numerikus módon határozzák meg, a szerszámgeometria és az adott folyamat kinematikája alapján [3]. Nagy előnye, hogy lehetőséget biztosít a megmunkált felület érdességének megtervezéséhez [2], azonban gyakran nem tudja figyelembe venni a vágás dinamikus hatásait [3].…”

“…Egy másik gyakori vizsgálati módszer a szimulációs modellek vagy numerikus számítási módszerek alkalmazása, ahol a felületi érdességet elemző vagy numerikus módon határozzák meg, a szerszámgeometria és az adott folyamat kinematikája alapján [3]. Nagy előnye, hogy lehetőséget biztosít a megmunkált felület érdességének megtervezéséhez [2], azonban gyakran nem tudja figyelembe venni a vágás dinamikus hatásait [3]. Kundrák és Felhő több közleményben ismertette azt a saját fejlesztésű CAD-modellt, amellyel különböző geometriájú lapkákkal homlokmart felületeknél összehasonlítja az elméleti és a kísérleti eredményeket, és megadja az elméleti és a tényleges érdességi értékek közötti összefüggést [6].…”