Összefoglaló. A malignus daganatok és a stroke együttesen gyakran
fordulnak elő a stroke tradicionális rizikófaktoraival (magas vérnyomás,
hyperlipidaemia, cukorbetegség, elhízás, dohányzás) rendelkező betegekben. Az
elmúlt évtized kutatási eredményei alátámasztották, hogy a rosszindulatú
daganatban szenvedő betegekben szignifikánsan nagyobb a stroke kockázata. A
malignus daganatokhoz társuló stroke a leggyakrabban a malignus daganat
diagnózisát követő fél–egy év során jelentkezik. A kapcsolat a másik irányban is
létezik: stroke-betegek követése során malignus daganat szignifikánsan
gyakrabban jelent meg, mint a stroke-mentes kontrollcsoportban. A daganatot a
leginkább a stroke utáni első hat hónapban diagnosztizálják. A korábban nem
ismert rosszindulatú daganat időnként az akut stroke kezelése során derül ki.
Ismeretlen eredetű stroke (cryptogen stroke) hátterében rosszindulatú tumorhoz
társuló hiperkoagulabilitás is feltételezhető. A háttérben a leggyakrabban
tüdőrák áll, ezt az emlőcarcinoma és a melanoma követi. Jelenleg nincs ajánlás a
felismert malignus daganatok esetében a stroke primer prevenciójára. A malignus
tumor mellett jelentkező akut ischaemiás stroke kezelésére a rekombináns szöveti
plazminogénaktivátorral történő intravénás thrombolysis alkalmazható a várható
túlélés és a vérzésveszély mérlegelésével; a mechanikus thrombectomia
alkalmazásáról kevés az adat, irányelvszintű ajánlások még nincsenek. A
másodlagos stroke-prevencióra a kis molekulasúlyú heparinnal történő
antikoagulálást javasolják. Jelenleg még nem ismerjük pontos részleteiben a
daganat által okozott hiperkoaguláció mechanizmusát, ezért még nem ismert, hogy
mi a legjobb módszer tumoros betegeknél a stroke megelőzésére. Nincsenek jól
definiált ajánlások arra sem, hogy milyen esetekben lenne indokolt tumorkeresés
cryptogen stroke-os betegekben. Orv Hetil. 2022; 163(2): 43–51.
Summary. Cancer and stroke occur in similar patient populations, and
they have similar traditional risk factors (hypertension, hyperlipidemia,
obesity, diabetes, and smoking), therefore, it is beneficial to study the
relationship between cancer and stroke. Patients diagnosed with cancer have an
increased incidence of acute ischemic cerebral events within the first 6 months
up to a year post diagnosis. The reverse relationship is also true for patients
diagnosed with stroke and then cancer. Interestingly, patients may have a stroke
as their first indication to an underlying developing cancer and will most often
be diagnosed with cancer sometime within six months to a year after the cerebral
incident. When cancer is diagnosed immediately after a cryptogenic stroke
(unknown etiology), the stroke may be a result of cancer-associated
hypercoagulability. The most common malignancies observed in the cancer-stroke
patients are lung, breast and melanoma. Currently, there are no pharmacologic
recommendations for primary stroke prevention in cancer patients. For acute
ischemic stroke, life expectancy and the potential for hemorrhagic complications
should be considered when deciding on thrombolytic treatment. Only a few case
series have been reported on mechanical thrombectomy in malignancies, and there
are no guideline recommendations yet. Secondary prevention is advised through
low molecular weight heparin. Understanding cancer-associated hypercoagulability
and the ways we can prevent the combined effects of cancer and stroke is a
crucial gap that requires further studies. Additionally, guides to aid in the
recognition of underlying malignancy in patients suffering from cryptogenic
stroke need to be established. Orv Hetil. 2022; 163(2): 43–51.