Egyetemek a régiók versenyképességének javításáért: „negyedik generációs” egyetemek?

Abstract

Napjainkban igen sok sikeres példa bizonyítja, hogy az egyetemek komoly szerepet tölthetnek be egy-egy térség versenyképességének javításában. A modern gazdasági fejlődés megkívánja, hogy a fokozott társadalmi és gazdasági szerepvállalás következtében az egyetem tradicionális (oktatási és kutatási) tevékenységei kibővüljenek. Ahhoz ugyanis, hogy az egyetemek képesek legyenek gazdaságfejlesztési potenciáljuk optimális kihasználására, szükséges, de nem elégséges az oktatás magas színvonala. Szükség van magas színvonalú kutatásra is, és arra, hogy mindezen eredményeket a helyi gazdaság hasznosítsa. A fenti folyamatokat leíró közismert első, második és harmadik generációs egyetemi modelleken túl a nemzetközi szakirodalomban megjelent a „negyedik generációs” egyetem kifejezés is, melyről a tudományos közösségben ugyan még nincs konszenzus, de mindenképen érdekes és megfontolandó gondolatokat vet fel az egyetemek helyi gazdaságfejlesztési szerepvállalásáról.Jelen tanulmány célja az, hogy áttekintse és rendszerezze az egyetemek azon aktív és passzív tevékenységeit, amelyek az adott térség versenyképességének javítását szolgálják. Körüljárjuk a „negyedik generációs” egyetemek mibenlétét, és kísérletet teszünk arra, hogy azokat az egyetemi generációk tudományosan igazolt fogalomrendszerébe helyezzük. Megvizsgáljuk továbbá, hogy megadhatóak-e olyan sikerességi faktorok, „építőkövek”, amelyek mentén a nemzetközileg sikeres, a helyi gazdasági fejlődésre jelentős hatást gyakorló egyetemek jellemezhetőek.

Az egyetemi társadalmi felelősségvállalás területi hatásai – négy magyarországi egyetem vizsgálatával

“…Az utóbbi két-három évtizedben számos hazai és nemzetközi kutató megállapította, hogy az egyetemeknek amellett, hogy oktatják a jövő generációját, több további szerepe és hatása lehet, a kutatások ezek közül leginkább az egyetemek területi fejlődéshez, a térségek versenyképességéhez való hozzájárulására fókuszáltak. Ezek a kutatások alapvetően azt vizsgálják, hogy egy adott egyetem működése hogyan járul hozzá adott város, térség fejlődéséhez, s hogy e hatások milyen formában nyilvánulnak meg (lásd Anselin, Varga, Ács 1997;Brekke 2020;Gál 2010Gál , 2013Gál , 2016Gál, Zsibók 2011;Lukovics, Zuti 2014;Varga 2003;Varga, Erdős 2019). A kutatók érdeklődésének fókuszában alapvetően a gazdasági szerepek vizsgálata áll.…”

“…A csak oktatási tevékenységet folytató egyetemeket első generációs, míg az oktatást és kutatást is folytató egyetemeket második generációs intézménynek nevezték. A második forradalom a 20. század végén induló, de még ma is zajló változásként értelmezhető, amikor megjelentek a harmadik generációs egyetemek és velük a harmadik missziós tevékenységek is (Gál, Zsibók 2011;Kotosz et al 2016;Lukovics, Zuti 2014).…”

“…Benneworth és Sanderson (2009) szerint a harmadik missziós szerepnek akkor van relevanciája, ha az adott intézmény képes beágyazódni a helyi gazdaságba és a helyi közösségi életbe. Bár a mai egyetemek jellemzően a második és harmadik generációs szint között találhatók, az utóbbi években már megjelentek azok az elméletek is, melyek az egyetemek negyedik generációjáról szólnak (Lukovics, Zuti 2014;Pawlowski 2009). Ezek az egyetemek már nem megfelelni akarnak a helyi folyamatoknak, hanem saját maguk kívánják azokat alakítani.…”

Magyar közép- és nagyvárosok versenyképességi tipológiája és humán tőkét vonzó potenciálja

“…A globális versenyben az immateriális javak, amilyen a tudás vagy a kapcsolati tőke, napjainkra a gazdasági fejlődés egyik legfontosabb mozgatórugóivá, a termelés fő erejévé váltak (LuKovIcs M. -ZutI B. 2014).…”

Advancement of inductive reasoning of engineering students

“…As for labor market expectations, the role of higher education has increased in recent decades because of the requirements of the knowledge economy, thus third and fourth generation universities have committed themselves to develop students' competencies making them able to meet the dynamically changing demands of modern society, including the workplaces (Kozma & Pusztai, 2018;Lukovics & Zuti, 2014). This means that in addition to the acquisition of expertise, competence development has become the focus of higher education.…”