Egyházi szociális munka Hajdúdorogon

Abstract

A Hajdúdorogon lefolytatott kutatásunk egy hosszabb, tíz elemből álló kutatássorozat része, amelyben elsősorban az ország kedvezőtlenebb helyzetű régióiban fekvő, kisebb lakosságszámú települések főbb társadalmi jellemzőinek, aktuális társadalmi folyamatainak a feltérképezésére törekszünk. A kutatás során alapvetően a helyi lakosok nézőpontjainak a megismerése és megjelenítése a célunk. A kutatási helyszínek megválasztásában döntő szempont volt, hogy e perifériális régiók kisebb településein meglehetősen kedvezőtlen szocio-demográfiai folyamatok zajlanak, ideértve különösen a települési lakosságszám csökkenését, az idősödést és a hátrányos helyzetű lakosság számarányának a növekedését. E folyamatok - amennyiben nem történnek jelentősebb változások - még a jelenleginél is kedvezőtlenebb jövőképet vetítenek előre. E kedvezőtlen szocio-demográfiai tendenciák egyértelműen tetten érhetőek Hajdúdorogon. Ehhez kapcsolódóan a kutatás kiemelt céljának tekintettük a helyi közösségi kapcsolatoknak, ezen belül elsősorban a romák és a nem romák együttélési jellemzőinek, valamint a hátrányos helyzetű romák szociális segítésének a megismerését.

Duális képzés a szociális felsőoktatásban I.

“…Ennek következtében rövid időn belül, nagyszámú szociális szakember foglalkoztatására mutatkozott igény. E társadalmi szükségletre reagálva indult el 1989-ben a főiskolai szintű szociális munkás és a szociálpedagógus képzés Szekszárdon, illetve Esztergomban (Soós, 2005). Egy évvel később -az ezzel kapcsolatos 1990-ben Sopronban lezajlott konferencián kidolgozott elveket követve -Budapesten a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán és a ELTE-n, valamint Nyíregyházán, Pécsett, Szegeden és Szombathelyen elindult az alapvetően gyakorlatcentrikus szociális munkás főiskolai képzés (Balogh és mtsai, 2015).…”