Electric shock and Brugada syndrome

Tomcsányi, János; Bózsik, Béla; Arabadzisz, Hrisula

doi:10.1016/j.ajem.2009.08.009

Cited by 3 publications

(2 citation statements)

References 2 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Szakirodalmi adatok alapján jóval ritkább előfordulású áramütéses baleset után a sinusarrest, a különböző fokú AV-blokkok, a junkcionális tachycardia, a kamrai bigeminia vagy a nem tartós kamrai tachycardia [32][33][34]. Néhány esettanulmány beszámol áramütést követően fellépő átmeneti, Brugada-szindrómának megfelelő EKG-eltérésekről is, melyek mögött a myocardium áramütés miatti repolarizációs inhomogenitása állhat [35]. Áramütést követően tranziens QT-megnyúlás is jelentkezhet, mely a malignus ritmuszavarok kialakulásának rizikóját növeli [36].…”

Section: Ekg-eltérések éS Ritmuszavarokunclassified

Arrhythmiarizikó és cardialis szövődmények áramütéses balesetet követően

Pilecky

Kovács

Zima

2020

View full text Add to dashboard Cite

Összefoglaló. Az áramütés súlyos esetben hirtelen halállal vagy több szervrendszer kiterjedt károsodásával járhat. A magasfeszültségű áramütés (>1000 V) általában súlyosabb égési sérülésekkel és magasabb kórházi mortalitással jár, mint az alacsonyfeszültségű, de a sérülések súlyosságát a feszültségen kívül a test ellenállása, az áramexpozíció ideje, az áram fajtája, erőssége és útja is befolyásolja. A kritikus állapotú vagy súlyos égési sérüléseket szenvedett betegek sürgősségi ellátása komplex és multidiszciplináris szemléletet igényel. A súlyos szövődményekkel járó áramütéses balesetek ugyanakkor a fejlett országokban ritkák: az áramütés következtében sürgősségi osztályon jelentkező betegek döntő többsége panaszmentesen vagy minor panaszokkal kerül felvételre. A ritmuszavarok az áramütéses balesetek messze leggyakoribb cardialis szövődményei, és rendszerint közvetlenül az áramütés után jelentkeznek. Az elektromos áram kamrafibrillációt vagy asystoliát is kiválthat, mely a baleset helyszínén ellátás nélkül halálhoz vezethet. Bár sok helyen elterjedt gyakorlat az áramütést szenvedett betegek rutinszerű monitorozása, a klinikailag releváns arrhythmiák összességében ritkák, és a felvételi EKG alapján diagnosztizálhatók, ezért EKG-monitorozás csak meghatározott rizikófaktorok esetén szükséges. Jelen munkánk célja összefoglalni az áramütést szenvedett betegek optimális sürgősségi ellátásával kapcsolatos legfontosabb szempontokat, különös tekintettel az áramütéses balesetet követően fellépő cardialis szövődményekre és arrhythmiákra, valamint az EKG-monitorozás indikációira. Orv Hetil. 2020; 161(47): 1979–1988. Summary. Electrical accidents (EA) may cause sudden death or severe injuries of multiple organs. High voltage injuries (>1000 V) are associated with more severe burn injuries and higher in-hospital mortality than low voltage injuries, however, the severity of complications depends on several other factors like resistance of the body, duration of current exposition, intensity, type and pathway of current. Critically ill patients with severe burns and/or other injuries require a multidisciplinary intensive treatment. However, such complications are rare in the developed countries: most patients present in the emergency department with no or minor symptoms and do not require hospital admission. Arrhythmias are the most frequent cardiac complications after EA. Electrical current may cause ventricular fibrillation or asystolia which can lead to death on the scene. In patients presenting in the emergency department, clinically relevant arrhythmias are rare and can be diagnosed by a 12-lead ECG, therefore a systematic monitoring may not be indicated. Aim of our work is to review the most frequent complications after an electrical accident with special focus on cardiac complications and arrhythmias. The other aim of the manuscript is to summarize the most important aspects of emergency treatment and indication for ECG monitoring after electrical accident. Orv Hetil. 2020; 161(47): 1979–1988.

show abstract

Section: Ekg-eltérések éS Ritmuszavarokunclassified

Arrhythmiarizikó és cardialis szövődmények áramütéses balesetet követően

Pilecky

Kovács

Zima

2020

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Az irodalomból ismert, hogy a láz, különböző gyógyszerek, hirtelen nagyfokú étkezés, villámcsapás stb. nem tekinthető Brugada-fenokópiának, hanem valódi Brugada-szindró-ma megjelenési formájának kell tartani és e szerint kell kivizsgálni és kezelni a beteget [13][14][15][16]. Az egyik leggyakoribb probléma az inkomplett jobbTawara-szár-blokk és nyereg alakú (2-es vagy 3-as típu-sú) Brugada-jel elkülönítése.…”

Section: öSszefoglaló Közleményunclassified

Brugada-fenokópia

Tomcsányi

2016

Orvosi Hetilap

Self Cite

View full text Add to dashboard Cite

"Élete során az ember gyakran attól fél, amitől nem kellene, vagy nem úgy fél, ahogyan kellene, vagy nem akkor, amikor kellene." (Arisztotelész)A Brugada-fenokópia egy megkülönböztető új fogalma a Brugada-EKG-t utánzó kórképeknek. A Brugada-fenokó-pia jellemzője, hogy ha a kiváltó okot megszüntetjük, megszűnik az EKG-eltérés is. A közleményben a szerző az ismert okokat rendszerezi. A legfontosabb etiológiai kategóriák a következők: metabolikus eltérések (leginkább hyperkalaemia), myocardialis infarctus, tüdőembólia (masszív), a jobb kamra mechanikus kompressziója, egyebek. Ennek az elkülönítésnek a jelentőségét az adja, hogy míg a Brugada-szindróma hirtelen szívhalált megelőző kezelését az implantábilis defibrillátor jelenti, addig a Brugada-fenokópia esetén a minél korábban megkezdett etiológiaspecifikus kezeléssel lehet a túlélést javítani. Orv. Hetil., 2016, 157(13), 495-499.Kulcsszavak: Brugada-fenokópia, Brugada-szindróma Brugada phenocopyBrugada phenocopies are clinical entities that are different from the true Brugada syndrome which is a channelopathy. Brugada phenocopy has reversible underlying conditions and, if underlying conditions resolve, the ECG pattern disappears. In this paper the author reviews and illustrates the known Brugada phenocopies. The most important etiologic categories of Brugada phenocopy include metabolic abnormalities (most commonly hyperkalemia), myocardial infarction, pulmonary embolism (massive), right ventricular mechanical compression, and others. The most important clinical issue is the different treatment of the Brugada syndrome and phenocopies in order to prevent cardiac death. In Brugada syndrome the implantable cardioverter defibrillator is the only effective treatment, while in Brugada phenocopies early, etiology-specific treatment can prevent cardiac death. Rövidítések ICD = beültethető újraélesztő készülék; JTSZB = jobb-Tawaraszár-blokk; LAD = bal elülső leszálló coronariaág A Brugada testvérek által leírt, majd genetikailag verifikált EKG-entitásnak [1] számos hasonmása van, amit napjainkban Brugada-fenokópiának neveznek [2]. Az elkülönítés fontosságát az adja, hogy míg egyik esetben strukturális szívbetegség nélküli csatornabetegség áll az EKG-eltérés hátterében, ami azonnali beavatkozást nem igényel -kivéve, ha éppen malignus ritmuszavar van -, addig a másik esetben általában súlyos klinikai állapot jele az EKG-eltérés, és életet menthet a gyors beavatkozás. Ugyanakkor a Brugada-szindrómára jellemző EKG-eltérésekben, a V 1-2-3 elvezetésekben jelentkező ST-elevációban és jobb-Tawara-szár-blokkos ingerületvezetési zavarban nincsen különbség. Azaz a Brugada-szindróma mindkét ST-elevációs formája, az úgynevezett coved vagy 1-es típusú ST-eleváció és az úgynevezett nyereg alakú vagy kétharmados típusú ST-eleváció is megjelenhet a Brugada-fenokópiában is (1. ábra). Keywords: Brugada phenocopy, Brugada syndromeA Brugada-EKG-jeleknek három klinikai megjelenési formája lehet:

show abstract

Risk of cardiac arrhythmias after electrical accident: a single-center study of 480 patients

et al. 2019

View full text Add to dashboard Cite

Objective Patients with electrical injury are considered to be at high risk of cardiac arrhythmias. Due to the small number of studies, there is no widely accepted guideline regarding the risk assessment and management of arrhythmic complications after electrical accident (EA). Our retrospective observational study was designed to determine the prevalence of ECG abnormalities and cardiac arrhythmias after EA, to evaluate the predictive value of cardiac biomarkers for this condition and to assess in-hospital and 30-day mortality. Methods Consecutive patients presenting after EA at the emergency department of our institution between 2011 and 2016 were involved in the current analysis. ECG abnormalities and arrhythmias were analyzed at admission and during ECG monitoring. Levels of cardiac troponin I, CK and CK-MB were also collected. In-hospital and 30-day mortality data were obtained from hospital records and from the national insurance database. Results Of the 480 patients included, 184 (38.3%) had suffered a workplace accident. The majority of patients (96.2%) had incurred a low-voltage injury (< 1000 V). One hundred and four (21.7%) patients had a transthoracic electrical injury while 13 (2.7%) patients reported loss of consciousness. The most frequent ECG disorders at admission were sinus bradycardia (< 60 bpm, n = 50, 10.4%) and sinus tachycardia (> 100 bpm, n = 21, 4.4%). Other detected arrhythmias were as follows: newly diagnosed atrial fibrillation ( n = 1); frequent multifocal atrial premature complexes ( n = 1); sinus arrest with atrial escape rhythm ( n = 2); ventricular fibrillation terminated out of hospital ( n = 1); ventricular bigeminy ( n = 1); and repetitive nonsustained ventricular tachycardia ( n = 1). ECG monitoring was performed in 182 (37.9%) patients for 12.7 ± 7.1 h at the ED. Except for one case with regular supraventricular tachycardia terminated via vagal maneuver and one other case with paroxysmal atrial fibrillation, no clinically relevant arrhythmias were detected during the ECG monitoring. Cardiac troponin I was measured in 354 (73.8%) cases at 4.6 ± 4.3 h after the EA and was significantly elevated only in one resuscitated patient. CK elevation was frequent, but CK-MB was under 5% in all patients. Both in-hospital and 30-day mortality were 0%. Conclusions Most of cardiac arrhythmias in patients presenting after EA can be diagnosed by an ECG on admission, thus routine ECG monitoring appears to be unnecessary. In our patient cohort cardiac troponin I and CK-MB were not useful in risk assessment after EA. Late-onset malignant arrhythmias were not observed.

show abstract

Electric shock and Brugada syndrome

Cited by 3 publications

References 2 publications

Arrhythmiarizikó és cardialis szövődmények áramütéses balesetet követően

Arrhythmiarizikó és cardialis szövődmények áramütéses balesetet követően

Brugada-fenokópia

Risk of cardiac arrhythmias after electrical accident: a single-center study of 480 patients

Contact Info

Product

Resources

About