Elementarstrukturen unterrichtlicher Interaktion

Wenzl, Thomas

doi:10.1007/978-3-658-04726-9

Cited by 43 publications

(7 citation statements)

References 0 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…She notes that it is also important for the children to see each other working, and that this can serve as a stimulus. Even the practice of raising one's hand or otherwise attracting the teacher's attention-the usual way of organizing talk in a large learning group about a common subject (Mehan, 1979;Wenzl, 2014)-proves "difficult" in online lessons. This calls into question the conversational space as a public and shared space.…”

Section: Absence In the Classroommentioning

confidence: 99%

“…Classroom teaching, as reflected in most of our interviews, appears to be indispensable as the social basis for children's academic learning, in two respects. On the one hand, the mandatory physical presence of all members of the learning group in a common place creates the opportunity to participate in something that is shared (Merl & Idel, 2020;Wenzl, 2014). On the other hand, it is only when children are separated from their families that the exclusivity of school-based learning can be guaranteed.…”

Section: Conclusion: the Classroom As A Placementioning

confidence: 99%

See 1 more Smart Citation

Space, Education, and Inclusion

Rißler,

Köpfer,

Buchner

2023

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

Section: Absence In the Classroommentioning

confidence: 99%

Section: Conclusion: the Classroom As A Placementioning

confidence: 99%

Space, Education, and Inclusion

Rißler,

Köpfer,

Buchner

2023

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Ausgehend von diesem Ansatz fasste Mehan (1979) Vogt, 2001;Schneider, 2004;Richert, 2005;Koole, 2012;Jörissen, 2013;Wenzl, 2014).…”

Section: Innerhalb Diesesunclassified

Sprachliche Höflichkeit - Eine Studie zur Untersuchung der sprachlichen Höflichkeit in der Lehrersprache ungarischer DaF-Lehrender am Beispiel des Ausdrucks von Kritik und Lob

Taczman¹

2018

View full text Add to dashboard Cite

12 Von diesen zwei Funktionen der Lehrersprache wird auch bei der Behandlung der Sprechhandlungen des Kritisierens und des Lobens ausgegangen (s. Unterkapitel 4.2.2).hogy mi itt a gond, tehát hogy nekik is beugorjon az, hogy akkor tiszteljük meg egymást azzal, hogy odafigyelünk egymásra, itt ezt is elégnek éreztem (23) itt ugye megint volt erre vonatkozólag egy kis ö egy kis moraj, és ott volt, aki le is csitította az osztálytársait, meg hallottam magyarul is ilyen "figyelj már", úgyhogy itt megint elkezdtem, de hát ezt annak betudtam, hogy ilyen felfokozott állapotba volt most kicsit ez után, hogy elmondta, úgyhogy ezért is egy ilyen megértőbb kérdéssel fordultam felé, hogy jelezzem, hogy na akkor most már tényleg hallgassa végig, de mégiscsak megkérdeztem, hogy izgul-e, hogy ilyen kis izgága meg nyugtalan, ö én végül is úgy érzem, hogy ez célravezető volt, tehát lehet, hogy most ebben a szituációban neki nem az kellett, hogy én értékeljem, hanem hogy ő elmondhassa, hogy ő hogyan érezte magát és most jut eszembe, hogy igazából olyan etapot nem is szoktam tartani, hogy ők elmondhatják, hogy ők milyennek értékelik a saját prezentációjukat és lehet, hogy itt tényleg lenne egy ilyen igény erre, tehát egymást értékelik, de önmagukat nem szokták, úgyhogy most jött ez a ez az élmény, hogy lehet, hogy egy ilyet is, hogyha van rá igény, akkor bevezetni, nem kötelezően, de nála lehet, hogy itt most szüksége lett volna arra, hogy meghallgassuk és én erre az esetleges igényére reflektáltam azzal, hogy rákérdeztem, hogy "na, miért ilyen kis nyüzsi?" (2Ő) hát itt kis nyugisak voltak a két prezentáció között, kellett nekik a mozizós élmény, úgyhogy gondoltam, hogy kihasználom a lehet séget, hogy egy témát megvitatok velük egy ilyen adminisztratív dolgot, szerintem ez végül is így jó is volt, tehát hogy így megvolt hozzá pont az alkalom, hogy ezt a kis közbeszúrást ezt így megbeszéljük, elintézzük és tisztázzunk egy kérdést, ugye az el z eknél, az el z prezentációnál nagyon nyüzsögtek, s t inkább egy kicsit hagytam is ket, mintsem hogy akkor most er szakkal próbáljam ket így közös kérdésre ráirányítani, itt viszont adott volt, mindenki odafigyelt, és meg is tudtuk beszélni végül is (25) itt ismét rájuk szóltam, mert ugye dumáltak, ami nem feltétlenül annyira gond, mert lehet, hogy csak valamit így közbeszóltak volna, viszont én arra én magamnál is figyelek, hogy addig nem kezdek el egy órát, amíg nem csöndesedtük el, mert fontos, hogy az elején ott legyen az ember és hogyha ők is prezentálnak, nyilván nekik nincs még annyira nagy tapasztalatuk ebben, de nekik is meg kell várniuk azt, hogy mindenki odafigyeljen, tehát ö Sára már belekezdett volna, ö aki prezentál, annak is meg kell tanulnia, hogy addig ne kezdje el, amíg a csoport figyelme az nem ráirányul, most ezt ö nem Sárának mondtam, hogy egy kicsit álljon meg, hanem a fiúknak, lehet, hogy ö hogy érdemes lenne legközelebb a prezentáló felé jelezni, hogy "figyelj, még ne kezd el", csak nem akartam őt még azzal stresszelni, hogy "na, te csináld valahogy máshogy", ezt még le...

show abstract

“…Demnach erwerben Lernende im Verlauf ihrer Schulzeit zunehmend die Fähigkeiten, zwischen den Interaktionsregeln des Unterrichtsgespräch und denen in Alltags gesprächen zu unterscheiden und erfolgreich neue Themen im Unterrichtsgespräch zu platzieren. So beeinflussen sie -innerhalb des durch die Lehrkraft gesetzten Rahmens -zunehmend den inhaltlichen Verlauf des Unterrichtsgespräch (vgl Mehan, 1979;Wenzl, 2014;. siehe auch Tyagunova, 2017, S. 156-160, und die dort diskutierten Referenzen).…”

unclassified

“…für ähnliche BefundeScott et al, 2006). AuchWenzl (2014) stellt bei den von ihm objektiv-hermeneutisch ausgewerteten Unterrichtsprotokollen aus Primar-und Sekundarstufe fest, dass Lernende zunehmend souveräner am Unterrichtsgespräch teilnehmen, etwa ab der fünften Klasse selbst Fragen einbringen und so auf den thematischen Verlauf des Unterrichtsgesprächs steuernd einwirken. Häufig leiten sie dies mit Rahmungen wie "Eine Frage" oder "Ich habe mal eine Frage" ein.50 Mit solchen Rahmungen erkennen die Lernenden Wenzl zufolge den Sonderstatus ihrer Frage an.…”

unclassified

Lehrende und Lernende: eine asymmetrische Beziehung. Eine rekonstruktive Studie zu Erfahrungen und habitualisierten Orientierungen von Lehrpersonen

Bressler¹

2023

View full text Add to dashboard Cite

Die Beziehung von Lehrperson und Lernenden kennzeichnet eine komplexe Asymmetrie. Sie gilt als konstitutiv für die pädagogische Beziehung, aber auch als von der Lehrkraft zu bearbeitendes Handlungsproblem. Diese rekonstruktive Studie untersucht den habitualisierten Umgang von Lehrkräften mit der Asymmetrie in der Interaktion mit Lernenden. Sie schlägt eine heuristische Konzeption der asymmetrischen Beziehungsstruktur in ihrer Mehrdimensionalität vor und nimmt anhand mittels Dokumentarischer Methode ausgewerteter Gruppendiskussionen die habitualisierten Orientierungen und konjunktiven Erfahrungen von Lehrkräften zur Asymmetriegestaltung in den Blick. Die Ergebnisse werfen weiterführende Fragen zur Auseinandersetzung von Lehrkräften mit der Asymmetrie der pädagogischen Beziehung wie auch metatheoretische Fragen zur Konzeption habitualisierter Orientierungen von Lehrkräften auf.

show abstract

Elementarstrukturen unterrichtlicher Interaktion

Cited by 43 publications

References 0 publications

Space, Education, and Inclusion

Space, Education, and Inclusion

Sprachliche Höflichkeit - Eine Studie zur Untersuchung der sprachlichen Höflichkeit in der Lehrersprache ungarischer DaF-Lehrender am Beispiel des Ausdrucks von Kritik und Lob

Lehrende und Lernende: eine asymmetrische Beziehung. Eine rekonstruktive Studie zu Erfahrungen und habitualisierten Orientierungen von Lehrpersonen

Contact Info

Product

Resources

About