A 2007-es nyári eseményekkel indult és 2008-ban már látható formát öltött válság semmiképpen sem egy a szokványos recessziók sorában. A szubprime válságként ismert visszaesés egy több évtize-des léptékű transzformációs válság része, és nem érthető meg ezen a kontextuson kívül. A transzformációs válság annak a következménye, hogy az ipari társadalom tömegtermékeket produkáló, rutinfolyamatokon nyugvó merev rendszere fokozatosan átadja helyét a gyorsan változó, innovatív tudásgazdaságnak. A tanulmány sorra veszi ennek az új gazdaságnak a fontosabb elemeit, amelyek közös tulajdonsága a bizonytalanság, illetve a stabilitás hiánya. Azok a hagyományos piacbefolyásoló eszközök (például a keynesi keresletnövelés), amelyek kiszámíthatóan működtek a tömegter-mékek piacán és jól kalkulálható tömegreakciókat váltottak ki, az információgazdasági környezetben lényegesen veszítenek erejükből. a munkavállalók, a gazdasági szervezetek és a kormányok nehezen alkalmazkodnak az új gazdaság természetéhez: a gyors változásokhoz és az állandósult bizonytalansághoz. A szerző a munkapiaci anomáliák: az új, magasabb természetes rátát produkáló munkanélküliségnek és a tehetséges munkavállalók hiányának az együttes jelenlétén keresztül mutatja be az alkalmazkodás viszontagságait. A tanulmány a kormányzati alkalmazkodás nehéz-ségeinek és az állami szabályozás megoldatlan dilemmáinak az elemzésével zárul a szellemi termékek piacán.kulcsszavak: subprime válság, transzformációs válság, ipari rendszer, dematerializáció, tö-megtermelés, tömeges testreszabás, tudásgazdaság, munkanélküliség, tehetséghiány, alkalmazkodás, szabályozás, szellemi tulajdonjogok A XX. század utolsó évtizedétől kezdve drámai változásoknak lehettünk tanúi a globális gazdaságban, s benne a gazdaság ideghálózatát alkotó pénzügyi szektorban. George B. Dyson 1998-ben megjelent könyvében érzékletesen írja le az ezredvég fejleményeit a laikusok számára mindig is kissé misztikusnak tűnő pénzvilágban: "Az elektronikus pénz kiáramlik a központi bankok hálózatából, behatol az utcasarkokra, az íróasztalokra, a telefonhálózatba és a hitelkártya alapú fizeté-sek rendszerébe… A bankok hálózatokká válnak és a hálózatok bankokká…. Gödel 2 nemteljességi tétele analóg a pénzügyi univerzummal, ahol a likviditás és az érték a definiálhatóság, az ellenőrizhetőség és az igazság változó mértéké-től függ... Ahogyan azonban Gödel a logikára és az aritmetikára vonatkozóan bemutatta, két oldala van ennek. Semmilyen pénzügyi rendszer soha nem lehet teljesen biztonságos és zárt. Másfelől azonban, a matematikához és más elég erőtel-jes nyelvrendszerekhez hasonlóan, nincs határa a gondolat fejlődésének, amelynek révén képesek vagyunk egy gazdaságot megérteni. (Dyson 1998: 167-168. Kiemelések tőlem -Sz. K.)