Enzimaktivitások és a fluoreszkáló pszeudomonasz csíraszámok változása a fehér lóhere (Trifolium repens L.) rizoszférájában sókezelés (NaCl) hatására

Abstract

Üvegházi körülmények között savanyú barna erdotalajban nevelt fehér here (Trifolium repens L.) növények rizoszférájának sókezelés hatására bekövetkezo változását ellenoriztük. Megvizsgáltuk a különbözo sókoncentrációknak (0, 0,2, 0,4, 0,6 és 0,8 tömeg %) a baktériumnépesség összetételére és a különbözo talajenzimek aktivitására gyakorolt hatását. Megállapítottuk, hogy a talaj sótartalma közvetlenül befolyásolta a rizoszférában található fluoreszkáló pszeudomonaszok csíraszámát. A legsurubb populáció a 0,2% NaCl-ot tartalmazó talajban volt mérheto, ahol a fluoreszkáló pszeudomonaszok között a Pseudomonas putida és a P. fluorescens fordultak elo a legnagyobb számban. A pszeudomonaszok ily módon jól tolerálják a talaj magas NaCl-tartalmát, és gyökérkolonizáló tevékenységet képesek kifejteni a magas NaCl-tartalmú talajban is. A sókoncentráció növelésével kezdetben (a 0,2-0,4%-os tartományban) jelentosen növekedett a dehidrogenáz, kataláz, és ureáz enzimek aktivitása. A proteáz enzimek aktivitásmaximuma a 0,1-0,2% NaCl-koncentráció tartományba esett. A 0,4%-nál magasabb koncentrációkban a kontrollhoz hasonló mértékure csökkent mind a négy enzim aktivitása, és a baktériumok száma is. A foszfatáz- és a b-glükozidáz-tevékenység viszont a NaCl-dózis növelése következtében a koncentrációval arányosan, jelentosen csökkent a kontrollhoz viszonyítva. Feltételezésünk szerint az enzimaktivitások változását is a sókezelés hatására bekövetkezo mikrobióta összetételének megváltozása okozta.

Mikrobaszám és enzimaktivitás változása szárazbabfajták (Phaseolus vulgaris L.) rizoszférájában sóterhelés hatására

“…Előző vizsgálataink során leírtuk (KHALIF et al, 2004), hogy a talajhoz különböző mennyiségben adagolt NaCl hatására -fehér lóhere tesztnövényt alkalmazvamiként változik meg az egyes enzimek aktivitása és a fent jelzett "fluorescensputida" típusú Pseudomonas baktériumok csíraszáma a rizoszférában, valamint öszszefoglaltuk a talaj sótartalmának e mikrobaközösség sűrűségére és az enzimaktivitásokra gyakorolt hatásával kapcsolatos addigi legfontosabb megállapításokat. Jelen munkánkban a korábbi analógiájára, de bab jelzőnövénnyel végzett kísérleteink eredményeit adjuk közre.…”