Értékteremtő könyvtár- és információtudomány

Abstract

A könyvtáros szakma kiemelkedően fontos eseménye az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Könyvtár- és Információtudományi Intézete és a Könyvtártudományi Doktori Programja által kétévenként szervezett Valóságos könyvtár – könyvtári valóság (VKKV) című konferencia. 2019. november 26-27. között negyedik alkalommal került sor a tanácskozásra, ezúttal is a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által indított Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében. Az országos és a határokon túli események mottója az Értékteremtő tudomány volt.

Szelíd nyelvi nevelés

“…Gyermekkori idegennyelv-elsajátításról akkor beszélünk, ha a gyermek 3-10 éves korában az óvodában vagy az általános iskola alsó tagozatán ismerkedik meg egy új nyelv-vel� Bár ez a nyelvelsajátítás már intézményes keretek között valósul meg, sok szempontból hasonlóságot mutat az anyanyelv-elsajátítás folyamatával, mert a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épül (Appeltauer, 1999;Boeckmann, 2010;Sárvári, 2019bSárvári, , 2022a)� Mindkét esetben fontos szerepet játszik a nyelvi input (Sárvári, 2015b(Sárvári, , 2019c(Sárvári, , 2022a� A gyermekek elsődlegesen a környezetükben lévőkkel folytatott interakciókban találkoznak a nyelvi inputtal� Az óvodában és az iskolában ez a személy általában az idegen nyelvi foglalkozást tartó pedagógus, aki ennek megfelelően kulcsszerepet tölt be a gyermekek idegen nyelvi fejlődésében (Sárvári, 2020a, 2021)� Ezért elengedhetetlen, hogy az idegen nyelvet közvetítő pedagógus legalább a Közös európai referenciakeretben 5 meghatározott C1 (haladó) szinten használja az adott idegen nyelvet és képes legyen az egész foglalkozást az adott idegen nyelven tartani� Nemcsak a nyelvhelyességre és a helyes kiejtésre kell törekednie, de ismernie kell az adott célcsoport nyelvi és életkori sajátosságainak megfelelő szókincset is (Sárvári, 2020a, 2021)� A nyelvi input másik jelentős forrásai a célnyelvi kultúrát közvetítő autentikus szö-vegek� Ide sorolhatók a gyermekeknek szóló célnyelvi dalok, mesék, versek, történetek� A nyelvtanulás e kezdeti szakaszában az anyanyelv-elsajátításhoz hasonlóan a szóbeliség kerül előtérbe� A dalok közös éneklésével és eljátszásával, a versek, mesék, történetek meghallgatásával, közös elmondásával, dramatizálásával a gyermekek fejlesztik szövegértési készségüket, bővítik szókincsüket, gyakorolják a helyes kiejtést és intonációt, valamint észrevétlenül megtanulják az adott nyelvre jellemző nyelvi struktúrákat� Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a mai óvodás és kisiskolás már az alfa generációhoz tartozik, azaz a digitális kor gyermeke� Ezért a digitális eszközök nyújtotta lehetőségeket is fel kell használni inputforrásként� Az internet számos felületén találhatunk gyermekeknek szóló igényes, autentikus anyagokat� A szövegek megértésénél a halláson kívül a látás is segít, hiszen a képi megjelenítés egy újabb csatorna, amelyen az információ eljut a gyermekhez� A nyelvi inputnál nagyon lényeges, hogy ne csak megfelelő mértékű, de magas színvonalú is legyen� Ez alapozza meg a későbbi szövegalkotást (Sárvári, 2019b, 2022a)� Az idegen nyelvi beszédkészség is hasonlóan fejlődik, mint az anyanyelvi, azzal az eltéréssel, hogy ebben az esetben nem beszélhetünk preverbális hangjelenségekről, gőgicsélésről, kéttagú közlésekről, hanem az egyszavas válaszokból, illetve az ún� chunkok ból (információtömb) kiindulva jutunk el az egyszerű, majd egyre összetettebb szerkezetű mondatok alkotásához� A gyermekkori idegennyelv-elsajátítás egyik sajátos jelensége az ún� csendes szakasz (angolul Silent Period, németül stille Phase), amelynek időtartama egyéntől függően változó lehet� A gyermek ebben a szakaszban elsősorban hallgatója a foglalkozásnak, és csak a közös éneklésben, játékban vesz részt tevékenyen� Nagyon fontos, hogy soha ne kényszerítsünk, "nyaggassunk" egy gyermeket arra, hogy megszólaljon� Ha csökkentjük a stresszhelyzetet, ha elfogadó légkört teremtünk, ha igyekszünk bevonni a gyermeket a közös tevékenységekbe, akkor a gyermekek idővel készen fognak állni a beszédprodukcióra az adott idegen nyelven is ( Sárvári, 2019b, 2022a)� A gyermekkori idegennyelv-elsajátításra is igaz, hogy a szóbeliség ...…”