ESG-szempontok a klímakockázat előrejelzésében

Abstract

Napjainkban a fenntarthatóság egyre nagyobb szerepet kap a pénzügyekben és ezzel együtt a klímakockázat mérése is előtérbe került. Kutatásuk során a szerzők az ESG-indikátorok (Environmental, Social and Governance) és a Global Climate Risk Index (CRI) kapcsolatát vizsgálták meg, fókuszálva a környezeti faktorok, valamint az országok jövedelmi kategóriájának szerepére. Elemzésükben a Világbank országszintű ESG-, valamint a Germanwatch klímakockázattal foglalkozó adatbázisait használták, amelyeken lineáris regresszió és neurális hálózat módszertant alkalmaztak a CRI előrejelzéséhez, amely az extrém időjárási események és a kapcsolódó társadalmi-gazdasági adatok következményeit számszerűsíti az emberáldozatok és a gazdasági veszteségek segítségével. A cikk fontos eredménye, hogy a klímakockázatot kevésbé jelzik előre a környezeti mutatók, inkább a társadalmi és kormányzati faktoroknak van jobb előrejelző képessége, illetve az országok jövedelmi szintje fordítottan arányos a klímaérzékenységgel. Eredményeik a nemzetközi és helyi politikai vezetésnek, valamint a befektetőknek lehetnek jelzésértékűek; minél alacsonyabb az ország jövedelmi helyzete, annál fokozottabb figyelmet kell fordítani az ESG-indikátorokra, ugyanis erősebben függnek össze a klímakockázattal.